Levéltári Híradó, 10. (1960)

Levéltári Híradó, 10. (1960) 3–4. szám - A LEVÉLTÁRI MUNKA KÉRDÉSEI - Oltvai Ferenc: Szeged városépítésének levéltári forrásai, 1800–1954 / 3–24. o.

m -nyl anyagot rendeztük és abból kikerült az egykori városi Mérnöki Hivatal, a Csongrád megyei és szegedi joghatósági! Szegedi Államépitészeti Hivatal és Jónéhány, a felszabadulás után az újjáépítéssel foglalkozó építési és műszaki szerv iratanyaga. Ezekkel az anyagokkal együtt bőséges forrásunk van a polgárikori Szeged újjáépítésére, elsősorban az 1879. március 42-én bekövetkezett árviz utáni helyreállításra vonatkozó korszakból. Országszerte emeletráépítések, kiegészítések, lakásleválasztások, tatarozások folynak. A tervező és épittető munkáját nagymértékben megkönnyíti, ha megvannak az építmény régi tervei. Ebben az esetben nem kell a helyszínen újra mérni, csupán egyeztetni. A relmérés, ill. ujramérés, - amint arról értesültünk, egyemeletes 4-6 lakásos bérház esetében 2-3000 Ft költséget Jelent. Nagyobb építménynél többet is. Ha megvannak a tervek, ezt a költséget meg lehet takarítani. A tervek sok minden másról is felvilágosítják a tervezőt, ill. építtetőt: az épület anyagáról, szolgáltatási berendezéseiről (mint pl. á vízhálózatról), az időközben végrehajtott toldásokról, kiegészítésekről, az építés és tervezés idejéről, a tervezőről stb. Kell-e tehát hangsúlyozni, milyen komoly segítséget tud a levéltár adni, ha rendezi az anyagot, megismeri, dolgozói ezzel a témakörrel is foglalkoznak azért, hogy segítséget tudjanak adni a hozzájuk forduló építész szakembereknek. Igyekezetünk arra irányult, hogy iratainkat ne csak a történeti források tárának tekintsék, hanem nagyon is az eleven politikai, gazdaságijogi érdekek védelmében, a szocializmus építésében felhasználható fegyvertárnak. Munkánkban elsősorban a fellelhető tervek érdekeltek. A minél teljesebb tervanyag feltalálására irányuló törekvés magától értetőleg értetőleg az iratokban féllelhető épitkezések összegyűjtésére törekedett. Ugyanakkor elengedhetetlen volt a helytörténeti irodalom tanulmányozása is.

1 ^ . Feltáró .. munkánkban vezető szempont mégis a felmerülő igény volt azért, hogy minél gyorsabban hozzuk felszínre az elérhető teljes, de legalább a legfontosabb építményekre vonatkozó különböző fOndjainkban levő anyagot. Túloznánk, ha azt gondolnók, hogy csak tervrajzokra van a tervezőnek szüksége. Elsősorban ezt igényli, de ha nincs tervrajz, az építmény tervének leírása, a pályázati kiírás, a használatbavétel engedélyezése, a tulajdon- vagy használati jogban idők folyamán beállott változások, egyszóval az építmény helyzetére, történetére vonatkozó adatok is becsesek lehetnek. Éppen azért arra törekedtünk, hogy az építmény adatait derítsük fel a vonatkozó ügyiratszámokkal. Jól tudjuk, hogy hasznothaJtóbb volna egy olyan feltárás, amelyből azt is ki tudnók mutatni, hogy Szeged bel- és külterületén az egyes építményekre van-e tervrajz, az mikor, ki által, milyen célból készült, s mi van meg az alaprajzok, a metszetek és homlokzatrajzok közül? Hyen feltárási munkát a jelen körülmények között azonban nem tudnánk elvégezni. Ennek eüenére rendező és feltáró munkánk hasznos volt, mert a korábbi évekhez viszonyítva máris teljesebben és gyorsabban tudunk felvilágosítást adni. Az eddigi fejtegetésekből ugy tűnik ki, azért végeztük ezt a munkát, mert a különböző szervek munkatársai segítségünket kérték. De a mi feltáró munkánkat az a törekvés is áthatotta, hogy felhívjuk a tervezők figyelmét, milyen tervek vannak meg, milyen.lehetőségek vannak a városépítés terén, amelyeket az üggyel foglalkozó kutató máris meglát, de amely tényeket csak a történeti fejlődés alapos ismerete tud csak megláttatni. Példát is felhozunk. A városvezetés foglalkozott Szegeden a Marx-tér beépítésével. Azt a területet, ahol 1959. és 1960. évben építenek eddig sohasem építették be. Ez feltűnt nekünk. Az 1850. évben Bainville József főmérnök által készített városrendezési térképen fel vannak tüntetve a város területén levő vízfolyások, ill. vízállások. Erre; a körülményre térképünk alapján felhívtuk a tervezők figyelmét. A Bainviile-féle térkép tanulmányozása után ki is derült, hogy azért nem építkeztek azon a területen, mert az nedves. Korunkban leküzdik az ilyen nehézségeket, de kell, hogy valaki íelhivja rájuk a szakember figyelmét. így is tudhat a levéltáros segíteni, ha figyelemmel kiséri a napi eseményeket, b) Hangsúlyozzuk, hogy a Szeged építkezéseire vonatkozó levéltári anyag tanulmányozását főleg * az 1872-1954. időszakra terjesztettük ki. Foglalkoztunk a korábbi évek építkezési ügyeivel is, 1872 azonban ügyintézési változást is Jelentett; az építkezési ügyeket túlnyomó részben tartalmazó tanácsi iratok ez évtől kezdve uj fondót képeznek. A kiegyezés után az önkormányzati Jogkör szűkülésével állami szervek körébe jut a bíráskodás, a pénzügy, adózás, tanügy stb. intézése. Az épitkezések engedélyezésének jogát azonban a városi tanács hatáskörének a polgári átalakulással bekövetkezett szükü4