Levéltári Híradó, 10. (1960)

Levéltári Híradó, 10. (1960) 2. szám - FIGYELŐ - Bélay Vilmos: Vita a Szovjetunió állami levéltári fondja tematikai katalógusa klasszifikátor-tervezetéről / 171–173. o.

lami levéltári íond tematikai katalógusának összevont klasszifikátorára készített tervezetét. A ter vezetet egyelőre csak a szovjet korszak iratanyagára vonatkozólag készítették eh Lényegében az utolsó 40 év óriási iratanyagának olyan egységes szempontú, de sokoldalú tárgymutatózása a cél, mely távolabbi perspektívában lehetővé teszi az így kialakított egységes vezérszavak segítse gével az anyag gépi utón történő feldolgozását is. A klasszifikáior elkészítése az iratokat egészen mély szinten nyilvántartó katalógusok mulatozásán alapulnék. Ez a munka az előforduló létező ve zérszavak szisztematikus összeállítását Jelenti, mely azonban - igen jellemző előrelátással a ter vek szerint általános irattári és iratkezelési tervvé is bővíthető. E perspektívának jelentősége ak kor lesz világos, ha meggondoljuk, hogy ennek alapján végül is már a teljes irattári anyag egységes dokumentálása is számba jöhet* A vitaülésen, melyről az Isztoricseszkij Arhiv -1959, évi 3. számában M.L Avtokratova cikke számol be, a vitát rendező Főigazgatóság munkatársain kívül részt vettek a nagyobb moszkvai le véltárak és hivatali irattárak meghívott dolgozói, valamint a Moszkvai Történeti Levéltári Intézet ta nárai is. Az ülésen elnöklő N, R. Prokopenko, a Főigazgatóság helyettes vezetője többek közt arról beszélt, hogy a levéltári katalógusoknak nagy szerepük lesz azon sajátos íeladatok megoldásában, melyek a levéltári iratok mindenoldalú felhasználása területén a levéltárosok előtt állnak. Nagyon fontos és sürgős tehát az iratkatalógus klasszifikációs szénájának kidolgozása. A most megvita tásra kerülő szkémát a Főigazgatóság munkatársainak egy csoportja készítette eL Az a cél ve zétte őket, hogy a klassziíikátor segítségével majdan gépi utón végezhessenek el bizonyos kutatási munkákat. L. N. Krivosein a Főigazgatóság tudományos információs osztályának vezetője hangoztatta, hogy az iratanyag katalogizálásának sikeres megoldása lényegesen megkönnyíti a levéltári útmutatók és konspektusok elkészítését, de az iratpublikálást is, közelebb viszi a levéltárakat a kutatókhoz és az iratok iránt érdeklődő szervekhez. A kidolgozott tervezet nem tekintendő befejezettnek, különféle tudományszakok képviselői megvitatják még ezután is, majd végül kiadják a levéltáraknak, B. N. Bogatov a Főigazgatóság munkatársa, a szkémát kidolgozó munkacsoport vezetője arról beszélt, hogy el kell készíteni a Szovjetunió levéltári anyagának összefoglaló mutatóját, az egységes tematikai katalógust. Egyes köztársaság okban már meg is kezdték a munkát. A most megvitatásra került klassziíikátor szkéma az ágazati elv szerint készült, vagyis az állam és népgazdaság tévé kenységi ágazatainak megfelelő tagolódásban. -19 osztályra tagolták. Feladata egyrészt, hogy a hiva talok szervezetének és mindennapos ügyintézésének alapjául szolgáljon, másrészt hogy megkönnyítse a levéltárak katalógusainak elkészítési munkálatait -\ A klassziíikátort a Szovjetunió Központi Októberi Forradalmi Levéltára (CGAOR) iratanyaga*Hl letve az ott készült katalógus segítségével kipróbálták. Megállapították, hogy használható. Gyakorlati kipróbálás és meg bír ál ás. végett ezután majd kiküldik az ország többi levéltárának. Véleménye szerint a forradalom utáni iratanyag alapján készttett klassziíikátor szkéma alap elvei alkalmasak arra, hogy a forradalom előtti iratanyagra is alkalmazzák. J. A, Bukatyin a Főigazgatóság osztályvezetője a gépi (kibernetikai) kutatás előfeltételeinek megteremtéséről szólt. A tematikai katalógus-cédulák speciális szótárait, továbbá szignál rendszere ket kell kidolgozni. Arra kell általában törekedni, hogy a mechanikus jellegű munkafolyamatokat gépesítsék a levéltárak. A megvitatott szkémával kapcsolatban kifogásolta, hogy az nem eléggé arányosan van kidolgozva, ezért egyes részletek elmélyítése érdekében külön szákemberek kiküldését javasolta. V,A„ Csernüh, ugyancsak a Főigazgatóság munkatársa a munka gyors elvégzésének szüksé gességét hangsúlyozta, ezért nem értett egyet a szkéma átdolgozásának tervével. Szerinte a gépi kutatást inkább a nagy irattárakban lehetne alkalmazni - ezeket a «nép operatív emlékezetének* \ nevezte, szemben a levéltárakkal, amelyek afféle «tartalék-em lékezet* szerepét játszák, K. G. Mityajev a Történeti-levéltári Intézet tanára szerint nem derül ki világosan a szkémából: milyen elv szerint készült,, szisztematikus vagy tárgyi-tematikai elv szerint? Helyesebb szerinte az 472