Levéltári Híradó, 10. (1960)
Levéltári Híradó, 10. (1960) 2. szám - FIGYELŐ - Kővágó László: Egységes közigazgatási ügyvitel Jugoszláviában / 173–175. o.
utóbbi, mert a levéltári segédletek igy készülnek. Kifogásolta, hogy csak három munkatárs dolgozik e nagyfontosságú munkán, szerinte az anyaggyűjtés kiegészitéséhez külön munkacsoportot kell létrehozni, A főigazgatóság egyik munkatársa (A.P. KladtV nem értett egyet ezzel a Javaslattal. Szerinte a Mityajev által Javasölt módszer évekre is elhúzná a munkát. A levéltárak máris foglalkoznak katalogizálási munkákkal, nekik most van szükségük a klasszifikátorra. K.I. Rugyelszon a TörténetHevéltári Intézet tanára a szisztematikus és nem a tárgyWematikai rendszerű klasszifikátor hívének mondta magát, több konkrét példát mondott arra vonatkozólag, hogy nem helyes a szkéma osztályozása. Szerinte még korai a gép iszótárának* kidolgozása, előbb meg kell konstruálni a levéltári <kutatógépet*, ehhez azonban alapfogalmakat kell még tisz tázni. A megvitatott klasszlfikátort véglegesítése előtt meg kell vitatni más területek szakembereivel. Sz.T. Plesakov a Főigazgatóságnak nálunk is Járt osztályvezetője szerint a megvitatott anyagból külön főtáblázatot kell készíteni és ezenkívül több klasszilikációs szkémát. Célszerű lenne szerinte klasszifikációs szkémákat kidolgozni az állami hivatalok ügyvitele és irattára számára,, L. N. Krivősein összegezte a vita eredményeit. Megállapította, hogy az értekezlet általában egyetértett a megvitatott klasszifikátorszkém a tervezetével. Figyelembe veszik az elhangzott kritikai megjegyzéseket és megküldik az ezek alapján átdolgozott-szkémát a tudományos intézeteknek. Ezután elkészítik az alkalmazási utasítást és azután megküldik a levéltáraknakt Bélay Vilmos EGYSÉGES KÖZIGAZGATÁSI ÜGYVITEL JUGOSZLÁV IÁBAM* Az egységes ügyviteli rendszer kialakítására való törekvés nem uj Jelenség. Fejlődése folya mán minden állam előbb-utóbb eljut annak a felismeréséig, hogy az országosan egységesen szabályozott ügyvitel elősegíti* megkönnyíti a közigazgatás munkáját. Jugoszlávia 1918 ban addig 6 különböző államhoz tartozó területekből alakult meg. 1941 ben üjból hatfelé darabolták az országot. Ez ismét hatféle különböző ügykezelési rendszer bevezetését Jelentette az ország területén. 1945-től az ország föderatív alapon történt megszervezésével, a hat köztársaság önkormányzati Jogainak következtében, az ügykezelésben is eltérő tendenciák érvényesültek. Sok helyen a Jugoszláv Királyság 1931-ben kiadott közigazgatási ügyviteli szabályzatát vették alapul* > másutt,-». pl.'Szlovéniában - uj> korszerűbb rendszer megvalósítására törekedtek. 1950-ben már szüksége mutatkozott annak, hogy rendeletet adjanak ki az ország egész területére érvényes, egységes iktatás bevezetéséről. Hosszabb előkészület után, az eddigi szlovéniai gya korlat figyelembevételével 1958 Január elsején egységes ügyviteli szabályzat lépett életbe, amely meghatározza a közigazgatási szervek és velük kapcsolatos intézmények ügyvitelének a módját, Az országosan egységes ügyvitel bevezetését a szövetségi végrehajtó bizottság (savezno izvrsno vece) 1957. évben kiadott törvényerejű rendelete tette kötelezővé, s a kormány közigazgatási titkárságának végrehajtási utasítása intézkedett annak gyakorlati 'megvalósításáról, A végrehajtási utasítás mindenekelőtt az ügyvitellel kapcsolatos fogalmakra ad egységes meg határozást. Eszerint: * • • Dr. SergiJe Villan: Kancelarlsko poslovanje i arhivska sluzba (Ügyvitel és irattárHevéltári munka) és Ivánka «íanca: Seminar o administrativnoHcancelariskom poslovanju za arhivlste NR Srbije (Szeminárium a hivatali ügyvitelről a Szerb Népköztársaság levéltárosai számára)* Arhivist 1958/1-2. alapján. 173