Levéltári Híradó, 10. (1960)

Levéltári Híradó, 10. (1960) 1. szám - Jenei Károly: A Magyar Gyáriparosok Országos Szövetségének iratai a Központi Gazdasági Levéltárban: iratok, 1908–1948: 2,00 iratfm. / 29–32. o.

Jenéi Károly: • A MAGYAR GYÁRIPAROSOK ORSZÁGOS SZÖVETSÉGÉNEK IRATAI • A KÖZPONTI GAZDASÁGI LEVÉLTÁRBAN - Iratok 4908-^1948. - 2,00 iratfm, "., 'i"i Magyar gyáriparosok Országos Szövetségé (GYOSz). a magyar fináncoligarchia hatalmas szervezete a monopolkapitalizmusra való átmenet időszakában, 4902-ben alakult meg. Ebben az időben Magyarországon a kapitalizmust a hitelrendszer és a nagybirtok tőkés fejlődése hozta lendületbe, de ugyanakkor már megindult az ipari termelés koncentrációja is. Nagy tőkeerős vállalatok jöttek létre, az osztrák iparral versenyképes iparágak alakultak ki. Nem volt véletlen, hogy a GYOSz létrejöttét a nagy vállalatok tulajdonosai s elsősorban Chorin Ferenc a Salgótarjáni Kőszénbánya Részvénytársaság nagyhatalmú elnöke kezdeményezte. A GYOSz megalakulásától kezdve, egész fennállása alatt, minden más szempont, kizárásával, a'legridegebb módon a bányák és gyárak tőkés birtokosainak önző érdekeit képviselte. Ezért minden eszközzel elősegítette a kartelek alakulását. Még az osztrák-magyar vegyes kartelek létrejöttét is támogatta, bár ezek a magyar ipar függő helyzetét állandósították. Ebben a kérdésben a GYOSz csak egyetlen szempontot ismert, a vegyes kartelek utján is, bár korlátozottabb mértékben á magyar finánctöke profitlehetőségét akarta biztosítani. A GYOSz már a monarchia idejében nagy gazdasági és politikai befolyást ért el/ A gazdasági élettel kapcsolatos törvények és rendeletek, mint kívánságok nem egyszer a GYOSz-ban láttak napvilágot GYOSz tagok miniszteri tárcákhoz jutottak. A GYOSz által a gazdasági életben kialakított monopolhelyzet egyre nehezebbé tette a munkásosztály életét. A munkaviszonyok embertelenek, a balesetvédelmi intézkedések kezdetlegesek, a keresetek pedig nyomorúságosak voltak. Az ellenforradalmi rendszer uralomrajutása után még jobban megnőtt a GYOSz befolyása és súlya. A finánctöke kezdettől íogva a Horthy rendszer szolgálatába szegődött.. Meg is kapta ezért, az ellenszolgáltatást. A GYOSz megszerezte a nagyipar számára az állam korlátlan támogatását. Befolyása alá került a Magyar Nemzeti Bank. Döntő szerepe volt a gazdasági ölet egész területén, kereskedelmi szerződések kötésénél, a behozatal ós kivitel szabályozásában, a gazdaságpolitika irányításában. A GYOSz a munkásosztály béremelési s mindennemű mozgal • mainak elfojtására külön szervezetet létesített a Magyar Munkaadók Központja nevű intézmény, mely a bérharcokban és szakszervezeti mozgalmakban exponált munkásokról a vállalati igazgatóságok bejelentései alapján un. feketelistákat készített és vezetett A feketelistán szerepelt munkásokat egyetlen vállalat sem alkalmazhatta. 4923. február 24-én pl. 35 000 sztrájkoló vasmunkást zárt ki a GYOSz a munkából. A GYOSz; harcolt a. nyolcórai munkaidő bevezetése ellen is. Azon az állásponton volt, hogy a nyolcórai munkaidő rendszeresítése áremelkedést, termelésvisszaesést, fokozott behozatalt és devizaproblémákat Iog eredményezni 4937-ben tiltakozott a munkások fizetéses szabadsága és a családi rüunkabér bevezetése ellen, mert az ilyen szociális intézkedések megvalósítását «időszerűtlennek* tekintette. Mikor a nagy gazdasági válság éveiben közel 200 000 munkás kenyerét elvesztette s felmerült a munkanélküli segély kérdése, annak gondolatát illetékes körök a GYOSz javaslatára vetették el. A munkanélküliség a GYOSzban tömörült tőkések kezében fontos fegyver volt a munkabérek alacsony színvonalon tartására. A GYOSz szorosan összeforrt az ellenforradalmi rendszerrel. Ennek következménye volt, hogy a háború előkészítése, a hadiipar fejlesztése a GYOSz-on keresztül bonyolódott le. A bányák és a gyáripar tőkés birtokosai teljes intenzitással kiszolgálták a fasiszta hadigépezetet 2. A felszabadulás után a GYOSz működését ujiól megkezdte. A tőkések, amint ezt á GYOSz megmaradt iratanyaga lépten-nyomon dokumentálja, nehezen akarták tudomásul venni azt, hogy a helyzet döntően megváltozott. A régi tő*kés termelési viszonyok nem álltak vissza sértetlenül. Pártszervezetek és Üzemi bizottságok utján a munkásosztály kezébe vette a bányákat és gyárakat A termelés célja nem a tőkés profit biztosítása, hanem az ország újjáépítése 29