Levéltári Híradó, 10. (1960)

Levéltári Híradó, 10. (1960) 1. szám - Jenei Károly: A Magyar Gyáriparosok Országos Szövetségének iratai a Központi Gazdasági Levéltárban: iratok, 1908–1948: 2,00 iratfm. / 29–32. o.

lett. A bányák és gyárak tőkés birtokosai mindamellett még jelentős kulcspozíciók felett rendelkeztek; E bázisok alapján mindent elkövettek az újjáépítés, a termelés szoboíálásárá, a sági anarchia felidézésére, az erszág gazdasági alapjainak aláásására. Különösen a szénbányák helyreállítása és á széntermelés Tokozása tekintetében tanúsítottak a tőkés bányatulajdonosok káros s ellenséges magatartást. Késleltették a németek és nyilasok által elhurcolt vagy elpusztított üzemanyag pótlását szándékosan tartózkodtak minden tőkebefektetéstől, a bányamunkásság élelmezésének kérdését nem oldották meg. 1945 november közepén a tőkések szabotálása következtében a szénhiány katasztrofálissá vált A súlyos gazdasági helyzetből csak egy kivezető ut volt, a bányákat köztulajdonba kellett venni, A szénbányák 4946. január 1-én állami kezelésbe kerültek. A széntermelés az állami kezelésbe vételtől kezdve fokozatosan nőtt, a bányamunkásság gazdasági és szociális helyzete állandóan javult. y A GYOSz utolsó támadását a hároméves terv bevezetése ellen indította. A GYOSz vezetők a hároméves tervet megvalósíthatatlannak tartották. Szóban és írásban azt bizonygatták, hogy a gazdasági nehézségekből csak külföldi, nézetük szerint amerikai kölcsön segítségével lehet kilábolni. A tőkések minden támadását azonban a munkásosztály a dolgozó parasztsággal szövetségben visszaverte. A hároméves terv végrehajtása a tőkések minden támadása s ármánykodása ellenére 1947. autusztus 1-én megkezdődött. A. GYOSz hatásköre pedig a tőkés termelési viszonyok fokozatos felszámolásával egyre szűkebb területre zsugorodott össze. 1947. január i~én a legnagyobb nehézipari vállalatok, a Vfess Maníréd Acél- és Fémmüvek Rt, á Ganz és Társa Rt és a Rimanurányr-Salgótarjáni Vasmű Rt állami kezelésbe kerültek. Ezt követöleg 1948. március 26-án államosítottak minden száz munkásnál többet foglalkoztató ipari, közlekedési, bánya és kohó vállalatot s villamosvállalatot, 1949. decemberében került sor a tiz munkásnál többet foglalkoztató, valamint a külföldi tőkések tulajdonában volt üzemek államosítására. Gyakorlatilag a GYOSz működése már 1948 márciusában megszűnt. 3

r A GYOSz iratanyaga töredékesen került levéltári kezelésbe. Még talán a felszabadulást követő három év anyagát lehet teljesebbnek mondani. S éppen ez a rész tekinthető forrásérték szempontjából is jelentősebbnek. Ezek az iratok sok Jellemző adatot szolgáltatnak arra az ellenséges magatartásra, melyet a régi tőkés gazdasági rend visszaállításában reménykedő GYOSz vezetők a gazdasági újjáépítéssel és a szocialista termelési viszonyok megszervezésével szemben tanúsítottak. Még figyelemre méltóbbak azonban azok az iratok, melyek a gyáripart ért háborús károkról, a szénbányák és üzemek felszabadulás utáni helyzetéről, az újjáépítésről, az állami kezelésbe vett szénbányák'" termelési eredményeiről, a Szénbányászati Ipari Termelési Bizottság, az Országos Ipari Üzemi Döntőbizottság és az Országos Gazdasági Tanács működéséről beszélnek. + + + Az iratok forrásértékét az alábbi regeszták illusztrálják: 1. 1945 április-május. Ipari vállalatok jelentései a háborús károkróI.-A gyárakat légitámadások és harci cselekmények következtében ért károk részletes leírása, a helyreállítási költségek összegének feltüntetésével. - (ö/d.cs.) 2. 1945. május 2. - Június 7. A GYOSz kötelékébe tartozott ipari vállalatok jelentései havi szén-; szükségletükről, - A jelentések alapján összesitett kimutatás készült az Iparügyi Minisztérium részére. - (5/c. cs.) 3. 1945. június 29. - Július 30. Szénbányavállalatok jelentései a bányák termelési eredményeiről, szénszállításairól, munkáslétszámáról és pénzszükségletéről. - (5/a. cs.) 4. 1945. július 23. A tőkés bányatulajdonosok adatai alapján készült GYOSz-íeljegyzés a szénbá- „ nyászat helyzetéről. - A Magyar Általános Köszénbánya Rt, a Salgótarjáni Kőszénbánya Rt és a 30