Levéltári Híradó, 10. (1960)
Levéltári Híradó, 10. (1960) 2. szám - FIGYELŐ - A csehszlovák levéltárak az iratanyag jobb hozzáférhetőségéért / 135–153. o.
A főszolgabírói hivatalok (1939-1945) a megszállt területen működtek, feladatuk a járási hivatalokéval azonos volt. Hozzáférhetők a Járási levéltárakban. A Járási levéltárakba összpontosították a Jegyzői hivatalok (l939-í94ö) anyagát Régi intézményről van szó. amely a legjobban a csehszlovák burzsoá köztársaság és az un. szlovák állam korszakából van anyaggal ellátva. Részben hozzáférhetők. A munkáskérdéshez és a foglalkoztatottság kérdéséhez szolgáltat adatokat a Munkaközvetítő (1936-1940), a N Munkaügyt H i v atal, < 1940^1945) és a Munkavédelmi Hivatal (1946-1948) irattára. Túlnyomórészt hozzáférhetők. A Járási levéltárakban különböző hozzáférhetőségi állapotban még a következő hivatalok, intézmények., és egyletek irattárai tálálhatók. Járási gyermekgondozó. Árvaszék. Állami utkaparó. Járási erdőigazgatóság. Járási állatorvos. Kataszteri hivatal. Iparegylet. Kereskedő grémium Mezőgazdasági kamara. Egyetemes szlovák parasztszövetség. Telepítési hivatal. Gazdasági ellenőrzési szolgálat. Iskolai szakfelügyelő, iskolák, politikai pártok és politikai szervezetek, céhek. Vöröskereszt. Tűzoltó egylet. TBC-eHeni liga. Közalkalmazottak betegsegélyzöje. politikai egyesületek. Épitőszö vetkezet, klubok, Tszcs, plébániahivatalok, egyházközségek, íolyóiratszerkesztőségek stb. Az 1945-ig terjedő időszakot gyorsított ütemben fogják feldolgozni és két éven belül a munkásmozgalom és a Csehszlovák Kommunista Párt történetéhez való források jegyzékét fogjak ellátni.* + + + A levéltári konferencia vezetősége által előterjesztett kimutatás alapján a vita két csoportban indult meg. Az első csoport M.Kusik elnöklete alatt a feudális korszak anyagának hozzáférhetővé tételét vitatta meg. Az idő rövidségére való tekintettel a vitát három kérdés köré csoportosították. 1. Müyen anyagot kell előbb reldolgozni? 2. Milyen módon? 3. Mi a feladata a levéltárosoknak és a történészeknek? Az első felszólalók (Richárd Marsina és V.Jensoyská) a tudományos intézeteknek azt a kívánságát tolmácsolták, hogy a Szlovák Okmánytár. 111. a IV. Vencelkori okmánytár részére a középkori okleveleket katalogizálják. P.Ratkos az elhanyagolt állapotban lévő levéltárak feldolgozását (Besztercebánya) és a pusztuló anyag mielőbbi rendezését sürgette. J.Paukner mérnök és Fr. Roubik a térképek nyilvántartásának fontosságát emelte ki. A felszólalók egy része azokkal az újkori oklevelekkel foglalkozott, amelyek a középkoriakkal ellentétben az iratok közt találhatók és külön nincsenek nyilvántartva. Az az általános vélemény alakult ki, hogy ezeket az okleveleket nem kell az iratoktól elválasztani és nem is érdemes a középkoriakhoz hasonló részletes feldolgozással hozzáférhetővé tenni, miután ebben a korban az oklevelek már nem jelentenek olyan fontos történeti forrást mint a középkorban, s, J.Koci a levéltári tudományos tanács elnöke és a hozzá csatlakozó felszólalók hangsúlyozták, hogy nagyobb mértékben kell foglalkozni - a leltárak.készítése meUett - a fondok tanulmányozásával és elemzésével. Szükségesnek találták, a «berni rula» kiadásának folytatását és az újkori gazdaságtörténethez forrásul szolgáló fondokról áttekintés készítését. A leltárak kiadásának ui. pénzügyi akadálya van. J. Obrslik pl. felemlítette, hogy a Brünni Állami Levéltárban évente kb. száz leltár készül el, melyből csak két-három kerül kiadásra. A»Radimsky rámutatott arra. hogy ma még nem készíthető el bizonyos téma dokumentációja valamennyi levéltár anyaga alapján, az ez irányú kísérletek sikertelenek maradtak, ez csak valamennyi 144
