Levéltári Híradó, 10. (1960)
Levéltári Híradó, 10. (1960) 2. szám - A LEVÉLTÁRI MUNKA KÉRDÉSEI - Bónis György: A Mohács előtti magyar törvények kritikai kiadásáról / 45–49. o.
dést (mely alakilag nem törvény), másfelől ragaszkodott a törvény rendi meghatározásához., De ezt előző korokba visszavinni, vagyis a király és a rendi országgyűlés jogalkotó akaratnyilváni tását normául szabni, történetietlen eljárás volna, A decretum fogalma éppen ugy történeti fejlő dés eredménye mint maga a jog, A XV,, század derekáig éppen ugy adtak ki általános érvényű jogszabályt (decretum ot) országgyűlésen, mint azon kívül, a királyi tanács hozzájárulásával. Az uj kiadásban tehát ezt a szélesebb értelmet tartanám szem előtt, az un, tanácsi decretum okát az időrendbe beillesztve, esetleg nyomdatechnikailag megkülönböztetve közölném. Ez az eljárás lényegesen megnövelné a kötetek forrásértékét, de természetesen még további kutatást tenne szükségessé Döry Ferenc nagybecsű anyagának kiegészítése érdekében, 2, El kell dönteni, hogy a kiadvány - mint a millenniumi Corpus Juris - hasábos, bilinguis szöveget adjon, vagy külön latin és külön magyar kötetekből álljon. Az utóbbi megoldás mellett szól, hogy a szakmai és a külföldi igényt kielégítenék a latin kötetek, az oktatásban pedig általában ele gendő lenne a magyar kötetek használata, A bilinguis kiadás mellett mégis nyomósabb érvek szól nak, A fordítás egyben a latin szöveg értelmezését Jelentené, a latin pedig ellenőrizhetővé tenné a magyart Az eredetinek sajátos műszavait a még oly pontos magyar fordítás sem pótolhatja/Az sem lenne helyes, ha az oktatás már eleve leszámolna a források eredetiben való tanulmányozásának lehetőségével, Mindezek miatt a bilinguis kiadást javasolom. Próbaképpen összeszámoltam az első nek tervezett Anjou és Zisgmondkori kötet (eddig) 34 deeretumának terjedelmét, Latin szövegük 40 nyomtatott ivnél valamivel kevesebbet, magyar fordításuk ugyanennyinél valamivel többet tenne ki A hasábos megoldás tehát - figyelemmel a latinul adható szövegkritikai jegyzetekre - nem jelentene papír pazarlást A bevezetésre (latinul és magyarul) összesen 5 ivet, a jegyzetekre ugyancsak 5 ivet számítva, az egész kötetet mérsékelt terjedelműnek, kb,-30 ívnyinek képzelhetjük eh 3, Szabályozásra szorul a latin szöveg megállapításának és helyesírásának kérdése, Döry Ferenc alapjában a Történelmi Társulat 4920 i szabályzatát tartotta szem előtt, de ennél még jobban kielégítette a filológiai igényeket (pl. ex a c ti o helyett exaccjo, s e u- helyett sew stb,), Ha a kötetek elkészültéig uj forráskiadási szabályzat nem jön létre, Döry megoldását a kiadványban meg tartanám. Ami azt az emiitett vitakérdést illeti, hogy a kiadó vegye e alapul a legrégibb kézirat szö vegét és jegyzetben adja e a variánsokat vagy igyekezzék a kéziratokból az eredetit rekonstruálni, közvetítő megoldást ajánlanék. Az Árpád kori decretum oknál Szilágyi elgondolása helyénvaló, mert legtöbbször egy két kéziratot kell csak egyeztetni Az Anjoukortól kezdve azonban a nagyobb számú, a hibás másolások során sokszorosan torzult szöveget a kiadásnál helyre kell állítani, Döry kézirata jegyzetekben adja a variáns lectiókat és az egyes kéziratok sigláit, ez a megoldás kielégíti a szöveghüséggel szemben támasztható igényeket de nem bizza a helyes szöveg megállapítását az olvasóra, 4, Az egyes kötetek megosztását és kiadási sorrendjét a fent megtárgyalt előzményékre figyelemmel igy kellene meghatározni Az Árpád-kori kötet befejezéséig előre vennők az 4304 el kezdődő kötetet hiszen a DRH valamennyi kötete önálló műként léphet a nyilvánosság elé, A záró 4 4 37 i évszámot indokolja Z S jg m0 nd halálának és Albert trónralépésének a legújabb irodalomban tisztázott korszakos jelentősége a magyar rendi állam kialakulása szempontjából. Másrészt a 2, pontban emiitett 30 ivnyi terjedelmet sem ajánlatos lényegesen túllépni, Távolabbi korszakhatár esetén elkerülhetetlenné válnék Hunyadi vagy Mátyás koránál? megbontása, amit el szeretnék kerülni, Az 4437 4526 közötti törvények előreláthatóan két további kötetet vennének igénybe, köztük 4490 lehetne a korszakhatár, 5, A konkrét kérdések között utolsónak a munka ütemezését és megosztását kell felvetni, Döry Ferenc szövegeit bármennyire megbízhatóak - az eredetiekkel (fényképekkel) össze kell olvasni, a nyelvileg kissé régies fordítást átcsiszolni és ellenőrizni, a történettudomány mai állásának megfelelő bevezetést és jegyzeteket megírni Mindez meghaladja egy ember munkerejét Az Országos Levéltár, immár a kiadvány gazdája, nyilván megtalálja a municatársak kiválasztása nak legjobb módját Az 4962 i betervezés anynyit jelent hogy a munka elkezdését tovább halasztani nem lehet Bízom benne, hogy a közismert szovjet íPamjatniki russzkogo prava*,, a román törvénykiadások, a helyi jogalkotást is felölelő lengyel és jugoszláv forráskiadványok mellé nemsokára felsorakozik Mohács előtti magyar törvényeink négy kötete, nagy levéltáros elődök terveinek megvalósítása, a népi demokratikus Magyarország alkotó lendületének ujabb dokumentuma. 49
