Levéltári Híradó, 10. (1960)

Levéltári Híradó, 10. (1960) 2. szám - A LEVÉLTÁRI MUNKA KÉRDÉSEI - Orbán Sándor: A földreform történeti forrásaihoz / 50–52. o.

Orbán Sándor. A FÖLDREFORM TÖRTÉNETI FO

RRÁSAIHOZ Az 4945-ös földreform, jelentőség .tekintetében joggal hasonlítható az 1848 as Jobbágyfelszabadi'áshoz. Ha 1848 az úrbéres birtok reudális uri tulajdonát számolta lel és jobbágyok, zsellérek százezreit tette szabadparaszttá, addig 1945 teljesen megsemmisítvén a feudális eredetű nagybirtokot, a majorsági birtok cselédeit is felszabadította és tul azokon kisebb-nagyobb tulajdonhoz juttatta az agrárnépesség más nincstelenjeit, megtoldotta sokszor a szegényparasztság egy-két holdacskáit is. Amiképpen az előbbi, már az utóbbi is a múlté - egyaránt befejezett történeti tény. Ennélfogva az 1945-ös földreform is Joggal utalható ma már a történeti kutatás körébe. Abban, hogy 1945 ben az agrárkérdést igy oldották meg, tudvalévő, nagy szerepe volt az 1919-es tanulságok levonásának^De, mert a Tanácsköztársaság leverése miatt nem állandósulhattak az akkori agrárviszonyok, azok nem is voltak vizsgálhatók abból a szempontból, hogy milyen nyomokat hagytak a további agrárfejlődésben (pL birtokviszonyokban, társadalmi struktúrában). Itt te- , hát elsősorban a programok és végrehajtásuk, valamint a parasztság közvetlen reagálásának vizsgálatán volt a hangsúly. Kétségkívül ilyen munkának az 1945 ös földreformot illetően is van jelentősége. Itt is hasznos megvizsgálni, hogy a programatikus várakozást, pl, a fasizmus elleni összefogást a munkás paraszt szövetséget, miként segítette elő a földreform. Ugyanakkor az ilyen munka emlékállitás egyben a parasztság történeti igazságtevésének is. Ám, ha 1919-ről elég is volt (ti. többre a nagybirtok restaurálása miatt nem is törekedhetünk), 1945-ről már nem elég a íöldreform-program és végrehajtásának vizsgálata. Azt kell elsősorban megvizsgálni, hogy e program végrehajtása nyomán miként alakultak át, nemcsak a birtokviszonyok, de tágabb értelemben az agrárviszonyok, az agrárnépesség arculata. Egyszóval, tehát az eseménytörténeti momentumokkal szemben azt kell a történeti vizsgálódás központjába helyezni, ami legkevésbé sem esetleges, de tartós (ha ez a tartósság viszonylagos is, mondjuk az 1848-as jobbágyfelszabadítás nyomán létrejött agrárviszonyokhoz képest) ; a íöldreform nyomán állandósult állapotokat Avagy ki hinné, hogy enélkül lehetséges tágabb történeti perspektívában vizsgálni a magyar agrárfejlődésnek olyan kérdéseit hogy mint pl. a sokat emlegetett poroszutas agrárfejlődés mennyiben szenvedett törést s miképpen lendült át elkésve egy olyan útra, amelyben nem egy eleme található meg az amerikai fejlődési útnak. Nem különben - most már előre nézve - az sem hihető, hogy enélkül a kutató képes helyes következtetéseket levonni és ezáltal jó értelembe vett segítséget nyújtani az agrárkérdésben követett politikai gyakorlat nagyon is szükséges tudományos megalapozásában. Egyszóval szélesebb alapokra kell fektetni a földreform vizsgálatát Igen ám, de állnak-e rendelkezésünkre olyan források, amelyeknek alapján ezt meg lehet tenni? Pontosabban ha rendelkezésűnkre is állanak ezek, felhasználjuk a őket? * Ismeretes*a földreform alapvető forrásanyagát (ezúttal a szabályrendeleti és sajtóanyagot mellőzzük) a földreform végrehajtására hivatott, egymásnak sorban alárendelt hármas szerv, az Országos Földbirtokrendező Tanács, a Megyei Föld birtokrendező Tanács, valamint a Községi Földosztó Bizottság iratai képezik, Ezek az íratok a megfelelő szintű földhivatalok anyagában találhatók, beleértve a földosztó bizottság iratait is, mely 1947 elején megszűnvén, hivatalból beszolgáltatta azokat a megyei földhivatalnak. (Egyébként a földhivatalok 1950 őszén szűntek meg a tanácsrendszer bevezetésével, illetve akkor alakultak át mezőgazdasági osztályokká.) Az 1960 tavaszán a Pécsi Törté nesz nap okon elhangzott előadást a levéltárainkban éppen e tárgyban folyó széleskörű kutatások szempontjából tartjuk igen figyelemre méltónak. (Szerk.) 50 •0