Levéltári Híradó, 10. (1960)

Levéltári Híradó, 10. (1960) 2. szám - A LEVÉLTÁRI MUNKA KÉRDÉSEI - Bónis György: A Mohács előtti magyar törvények kritikai kiadásáról / 45–49. o.

meg kellett csinálnia az Árpádkori törvények válogatott fordításait, hamarosan munkamegosztás alakult ki közöttük. Az Árpád kori törvények kiadását Szüágyi, az 1301-1526 közöttieket Döry vállalta magára* Igaz, hogy a Döry gyűjtemény István királytól kezdve Mohácsig tartalmazza a decretumokat de Szilágyinak ujabb forráskritikai megállapításai az -1301 előtti anyagot részben elavulttá tették. így a munkamegosztás helyes lépésnek bizonyult Mivel sem egyik, sem másik szerző egészsége nem engedte meg ujabb teher vállalását Szilágyi 4953. május 29-én engem kért lel az 1301-1526 közötti törvények történeti bevezetéseinek és tárgyi magyarázatainak elkészítésére. A felkérést elfogadtam, és a munkát elkezdtem. Evégből Döry Ferenc íokozatosan eljuttatta hozzám a decretumok latin és magyar szövegét Most az a feladat állott előttünk, hogy egy ilyen nagy ** Szilágyi szavaival monumentálisnak mondható* - mü kiadásának lehetőségét biztosítsuk. Szilágyinak 1952. Július li határidővel már szerződése volt az 1301 ig terjedő anyagra az időközben megszűnt Közoktatásügyi Kiadóval, Döry és jómagam tudományos életünk legfőbb irányitójához, a Magyar Tudományos Akadémiához fordultunk azzal a Javaslattal, hogy a már tervébe vett 1301 előtti tőrvénykiadvány folytatásával bizzon meg bennünket Mindhárman ugy véltük, hogy az Árpád kori kötet és íolytatása M onum en ta Legislationis Hungaricae 1000M526 egységes cím alatt jelenhetnék meg, s az egyes köteteken tüntetnők fel azokat akik abban dolgoztak. (Később jobbnak látszott a D ec r eta R eg ni Hunariae cim.) Az Akadémia II. osztálya Július 11 én kelt válaszában közölte, hogy a Jelzett munkát szükségesnek tartja, de nem olyan sürgősnek, hogy az 1954-es tervbe bekerüljön. Reményt nyújtott azonban arra, hogy a második ötéves tervbe felveszt Az osztály még azzal is segítette a vállalkozást hogy 1954. márciusától decemberéig Döry Ferencnek kutatómunkájához szerény havi céltámogatást folyósított A fordítás befejeztével a céltámogatás is megszűnt s ezzel mindaz, amit eddig Akadémiánk a tőrvénykiadáshoz adott A munka további sorsát az akadályok felsorolásával lehet érzékeltetni* Nagy baj volt hogy Szilágyi Loránd súlyos betegsége folytán nem tudta rászánni magát sem kötete befejezésére, se a munka más kezébe adására. Tárgyalások, Javaslatok benyújtása, kérés és sürgetés töltötték ki az elmúlt éveket Igaz. az Akadémia beállította a kiadványt 1958 i tartaléktervébe, de utóbb a következő évre tolta át majd még későbbre. Ha Jól vagyok értesülve, jelenleg az 1962 i tervben szerepel az 1301-1437-i kötet, most már az Árpád-kori rész befejezésétől függetlenül. Természetesen figyelembe kell venni, hogy a magyar forráskiadásnak a felszabadulás után nagy mulasztásokat kellett pótolnia, a dolgozó nép történetének elhanyagolt fejezeteit kellett dokumentálnia. Bármennyire szívügyünk is tehát a Mohács előtti törvények kiadása, meg kellett értenünk az illetékesek halogató magatartását Mégis nem egyszer ugy éreztük, hogy a Kovachichék által tapasztalt «közöny és visszautasítás* rogadja munkájuk késői folytatóit is, Ezen a sokszor reménytelennek látszó helyzeten csak egy ponton tapasztaltunk változást 1958 derekán Ember Győző, az Országos Levéltár főigazgatója kijelentette, hogy a Decreta Regni'Hungária e-t azOt kiadványainak sorába iktatja. Időbeli kötelezettséget természetesen ő sem tudott vállalni. A decretumok kiadásának eddig utolsó, szomorú mozzanata a közelmúltban történt meg. Döry Ferenc, a törvények fáradhatatlan összegyűjtője, a magyar levéltárosok nesztora ez év február 15én elhunyt Mint előre megérezte, nem adatott meg neki, hogy nagy müvének sajtó alá rendezésében tevékenykedjék. Számunkra immár nemcsak tudományos követelmény, hanem a kegyelet parancsa is az, hogy munkáját befejezzük, HL Végezetül a kiadással kapcsolatos problémákról kell néhány szót szólni. Kívánatos volna, hogy mielőtt a szöveg végleges formába öntése megtörténik, a bevezető részek és a Jegyzetek elkészülnek, a szakemberek szélesebb nyilvánossága foglaljon állást a most felvetendő kérdésekben, 1. Elvileg talán első helyet érdemel az a kérdés; mit tekintsünk törvénynek? A Corpus Juris nem járt el következetesen; egyfelől felvette pl. a Hippolit mesterrel 1342 ben kötött kamaraszerzoV 48