Levéltári Híradó, 10. (1960)

Levéltári Híradó, 10. (1960) 2. szám - A LEVÉLTÁRI MUNKA KÉRDÉSEI - Bónis György: A Mohács előtti magyar törvények kritikai kiadásáról / 45–49. o.

Bónis György A MOHÁCS ELŐTTI MAGYAR TÖRVÉNYEK KRITIKAI KIADÁSÁRÓL Lelkiismeretet ébresztő, munkára mozgósító szerepet szánok az alábbi soroknak. A magyar levéltárosokhoz szólnak, akik legjobban tudják, milyen kincsek vannak még feltáratlanul őrizetükben, s akiknek legjobban fáj, ha az értékes anyag nem kerülhet be eleven erőként a történettudomány szervezetébe, Egy olyan terv megvalósítását sürgetik, melyet két nagy magyar levéltáros. Kovachich Márton György és fia vetett fel másfélszáz évvel ezelőtt s amelynek teljesítését a közelmúltban el hunyt nagyérdemű levéltáros, Döry Ferenc készítette elő. Egyszóval: az -1526 előtti magyar törve nyék uj, lehetőség szerint teljes, kritikai kiadását szeretném tető alá hozni Három kérdéscsoportról kell szólnom ; az uj kiadás szükségességéről és hasznáról, a DörySzilágyiféle előmunkálatokról és ezek mai helyzetéről, végül a kiadással kapcsolatban felmerülő elméleti és gyakorlati problémákról Első pillantásra ugy látszik, hogy az 4526 előtti törvények kiadása nem tartozik sürgős fel adataink közé, A történetkutató és a jogász megszokott mozdulattal nyúl a millenniumi Corpus Juris köteteihez;, szükség esetén segítségül hívja a két Kovachich, Hajnik, Závodszky, Bartoniek közléseit, s ezzel feladatát általában megoldottnak véli Közismert tény, hogy a javaközépkori kéziratos kódexek után Zsámboki, majd Mossóczy és Telegdi az 1580 as években megvetették a nyomtatott törvénygyűjtemény alapjait, s a századok gyakorlata az uj meg uj kiadásban megjelent Corpus Juris Hungarici tartalmát szentesitette, corpus clausum jellegével ruházta fel Mire való tehát időt, erőt és költséget fektetni annak a kiadásába,, ami zömében már amugyis ismert? A dolog azonban nem ilyen egyszerű, Mossóczy Zakariás 4584-i kiadásában, a továbbiak példaképében és forrásában, a Kovachichok megállapítása szerint nem kevesebb mint 34 decretum hiányzott Ujabb felfedezésekkel ez a szám azóta még növekedeti Hogy csak néhányat említsünk, nem olvashatók benne az 42344 Aranybulla, az 4267, 4290, 1298 i országgyűlések rendkívül fontos jogalkotásai, az 4386 i királytalan országgyűlés decretuma, az 4397 i temesvári törvény, a rendi állam kialakulásának korából az 4443, és 4444, évek végzeményei, az 4505 1 rákosi törvény és sok más hasonló, A Kovachicok munkásságának eredményeként a Yestigia Comitiorum, a Supplémenta, a Sylloge a kimaradtaknak jelentős részét közkinccsé tette,, de egyeseket csak a mulí század második felében publikáltak, mások pedig (mint az 4443 i decretum) kéziratban maradtak. Vegyük hozzá azt is, hogy a szövegek nem a legjobb rorrásokra támaszkodnak i mind a Corpus Juris, mind a Kovachich kiadások tele vannak olvasási hibákkal s a kritikai apparátus hiánya még tetézi a nehézségeket Az a követelmény tehát amelyet a két Kovachich az óhajtott törvénykiadással szemben tám asztott hogy legyen ipura, correcta, completa,, authentica*, máig is megvalósításra vár

a Az eddigi törvénykiadások hiányossága természetesen nem véletlen. Legjellemzőbb erre az úttörők munkájának makacs ellenzése a feudális uralkodó osztály részéről Amikor Kovachich Márton György két évtizedes gyűjtőmunkája eredményeként arra a meggyőződésre jutott hogy a Corpus Juris Hungarici addigi kiadásait az általa felfedezett hiteles törvényszövegekkel ki kell egészíteni, javaslatát «Lineamenta apparatuum circa Corpus Decretorum* cimen kinyomtatta és fiával kioszttatta az 4807 i országgyűlés karai és rendjei között Ezzel csak azt érte el hogy izgatásért feljelentet ték, a fiával együtt folytatott további kutatásait pedig közöny és visszautasítás fogadta, 4816-1847 folyamán felterjesztésekkel ostromolta a főherceg nádort az országbírót Vallis állam minisztert a hiteles és teljes törvénykiadás érdekében, de hiába. Fiának «Notitíae praeliminares ad Syllogen Deeretorum* című munkáját pedig, melyben ugyanezt a kérdést nagy történeti és jogi apparátussal fejtegette, a cenzúra és a helytartótanács «egy merész tollú iró éretlen és veszedelmes elmeszülerné nyének» jelentette kt (Párniczky Mihály Bátyka János- A magyar Corpus Juris, Az első kiadások forrásai Bp

;

. 1936. 76 78J i^^| 45