Levéltári Híradó, 10. (1960)
Levéltári Híradó, 10. (1960) 2. szám - A LEVÉLTÁRI MUNKA KÉRDÉSEI - A levéltári segédletkészítés kérdései: részletek az ankét kérdőívekre érkezett válaszokból / 4–18. o.
Komjáthy Miklós; 2. A kutatást, nézetem szerint eddig az alapleltár néven kiadott leltárak szolgálják leginkább. Dokumentáció .céljaira a nálunk még nem eléggé ismert tematikai levéltári segédletek lelelnének meg a legjobban, Készítésüknek tervszerűségét azonban bizonyos mértékig nehezíti az a körülmény, hogy a tudomány, a politikai és gazdasági élet ilyen irányú szükségleteit nem ismerjük eléggé s ezek a szükségletek rendszerint váratlanul s rövid határidőre szólóan merülnek fet 3. A levéltárnak a társadalommal való eleven kapcsolatát a dokumentáció szolgálata révén éppen a tematikai levéltári segédletek biztosítják a leginkább. Nézetem szerint a tervezett ankétnak ezért ezzel a segédletfajtával is kell foglalkoznia. Mindenekelőtt meg kell .állapitanunk majd; melyek azok a témakörök a amelyekhez ilyen segédleteket kell készítenünk. Azután ezek elkészítésének fon tossági sorrendjét kell eldöntenünk, BIeve számolván azzal, hogy az élet előre nem sejtett kérdése ket is tesz fel a levéltáraknak, tehát bizonyos időt s munkaerőt ily.-kérdések megválaszolására is tartalékolnunk kell. Legyen szabad itt felhívnom a figyelmet egy ilyen témakörre, amelyről tapaszta latból tudom, hogy állandó problémaként merül fel, legalábbis az Országos Levéltár életében, ez Magyarország és a magyar nép kapcsolatainak kérdése más országokkal és más népekkel. E kap csőlátók dokumentálására íeltétlenül kell segédleteket készítenünk. Átmeneti megoldásként, egy kon krét eset kapcsán, már régebben javasoltam, hogy a levéltár dolgozói az effajta adatokat, amelyekre mindennapi munkájuk (főképpen rendezés, leltározás, regesztázás) során bukkannak, jegyezzék fel és gyűjtsék s esetről -esetre bocsássák a vezetőség, ill? az éppen ilyen kérdés megválaszolásával foglalkozó kartársuk rendelkezésére, 4. Ember Győző tanulmánya úttörő munka, amely a levéltárak egyik legfontosabb gyakorlati tennivalójának, a segédletek készítésének széles elvi alapvetését kívánja adni. Kisebb hibái éppen úttörő Jellegéből s abból fakadnak, hogy minden kérdést legvégső elvi alapjáig igyekszik visszave zetni. Aki ismeri a szerzőt, tudja, hogy e definíciók mögött gazdag levéltári tapasztalat és tudás rej tőzik, aki azonban csak a mű alapján próbál ítéletet formálni, ugy érzi, hogy a benne foglaltak nem tapasztalatokból leszűrt, induktive elért, hanem dedukció utián nyert eredmények, A tanulmány hatal mas logikai erőfeszítés benyomását kelti. Túlságosan elGiőrben állnak a logikai állványok. Ezek kissé eltakarják a képet, amelyet a mű a levéltári segédletekről kivan adni az olvasónak. Szerző kinos gondossággal ügyel a különböző levéltári segédletek műfaji elhatárolására. A legtöbb esetben maga a szerző állapítja meg, hogy ezek a határok a valóságban ritkán vannak meg. Sokszor oí vassuk munkájában (56, 64, 69. L). hogy elvüeg igy, gyakorlatilag amúgy áll a dolog. Kivált ezeknél a részeknél vetődik rel az emberben a gondolat, vajon levéltártudományunk fejlettségének mai fokán, amelyet a teljes terminológiai bizonytalanság jellemez, nem lett volna* gyümölcsözőbb eljá rás a meglévő gyakorlat beható ismerte léséből kiindulni s a megvalósult segédletfajtákbóí kielemezni azokat az ideális segédletfajtákat, amelyek megvalósítása a jövő feladata. Más szóval; elme letHelvi alapvetés helyett történelmi módszerrel kísérelni meg a kérdés megoldását Talán furcsán hangzik egy ilyen jellegű munkánál, de ugy gondolom; a kérdés történeti tárgyalása (amely Ember müvében a Jegyzetekbe szorult) érdekesebbé, a figyelmet lekötőbbé s gondolatébresztőbbé tette volna az előadást Alkalmasint innen van az is, hogy túlságosan szélesre bonlott nála a műfajok skálája: A kérdés történeti vizsgálata a gyakorlatban leginkább bevált s továbbfejlesztésre érdemes műfajok pontos megállapítását is igért A tervezett ankét egyik feladata lenne a legfontosabb, nem nagyszámú, «életképes» segédletíajták meghatározása. v Komoróczy György; 4„ Ember Győző tanulmányát alapos, jól átgondolt logikailag kifogástalan rendszerezésü könyvnek tartom, . Nézetem szerint azonban egyik alapvető hibája, hogy deduktív, miután az elképzelt optimális levéltári helyzetet veszi figyelembe, 9
