Levéltári Híradó, 10. (1960)
Levéltári Híradó, 10. (1960) 1. szám - Kopasz Gábor: Baranya Megye Népi Bizottságának iratai a Pécsi Állami Levéltárban: iratok, 1948–1949: 0,24 iratfm. / 164–168. o.
Kopasz Gábor; BARANYA MEGYE NÉPI BIZOTTSÁGÁNAK IRATAI A PÉCSI ÁLLAMI LEVÉLTÁRBAN Iratok 1948-1949. -0,24 iratím. i Nincsen olyan hivatkozás, vagy utalás az iratokban, amelyből kitűnnék, hogy milyen kormányrendelet vagy egyéb országos érvényű jogszabály alapján működtek a népi bizottságok. Az 1947, 1948. 1949-es évek rendeleteit átvizsgálva, a Magyar Közlöny sem tartalmaz olyan Jogszabályt, amely a népi bizottságokra vonatkoznék. Arra kell gondolnunk, hogy a népi bizottságokat nem íelsőbb rendelet hanem helyi közérdek hivta létre. Lent a legalsóbb települési, vagy közigazgatási egységekben támadt először az a gondolat, hogy a termelést, közélelmezést, kereskedelmet de még a demokratikus fejlődést és a politikai vonalvezetést is a különböző népi, politikai és szakszervek megbizottaiból alakult népi bizottságok segítségével lényegében maga a nép ellenőrizze, segítse, sőt részben irányítsa is. 2. A Pécsett megjelenő <Uj Dunántúl* cimü napilap egyik 1945. évi számában (II. évi. 282. sz, - 1945. december 20.) már azt olvassuk, hogy a szegedi Nemzeti Bizottság népi bizottságok létesítését határozta el *i beszolgáltatandó élelemkészletek felkutatására. A szegedi demokratikus pártok értekezletükön szintén foglalkoztak a kérdéssel és csatlakoztak a Nemzeti Bizottság határozatához, «Népi Bizottságok alakulnak* -~ hangoztatja a felhívás* - a íölös készletek felkutatására és a nincstelen kisemberek közötti szétosztására*. A szegedihez hasonló korai népi bizottsági szervezési esetek csak szórványos előfordulások. Azonban mintául szolgálhattak a későbbi népi bizottságok megszervezéséhez. Országszerte általánosan 49484Ó1 kezdve működtek. Mivel az országban mindenféle községi, Járási, városi és megyét szinten megszervezték a népi bizottságokat arra kell következtetni, hogy ha nem is felsőbb rendeletre, de igen hasznos felsőbb sugalmázásra alakultak meg - nagy vonalakban egységes szervezettel és feladatkörrel *- a népi bizottságok. A közigazgatási kategóriáknak megfelelően tehát községi, járási, városi és megyei népi bizottságok kezdték meg 1948 tói működésüket A magasabb kategóriájú népi bizottság lelettes szerve volt az alacsonyabbnak. Nincs országos jogszabályban rögzítve az sem, hogy kik voltak a tagjai a népi bizottságoknak,, Minden esetre feltétlenül tagjai voltak a Nemzeti Függetlenségi Népfrontba tömörült pártok kiküldött tagjai, a közigazgatás vezetője, s az egyéb népi és szakirányú szervek képviselői. Rendszerint a közigazgatás vezetője — községi jegyző, járási főjegyző, polgármester, az alispánnal szemben a főispán - vagy megbízottja volt a népi bizottság elnöke. Később azonban a Járási, városi és községi népi bizottságok rendszerint egyik demokratikus párt küldöttjét választották meg elnöknek. A megyei Népi Bizottság elnöke tehát a főispán volt Tagjai voltak; a megyei alispán vagy megbízottja, a demokratikus pártok képviselői, a FÉKOSz, UFOSz. majd pedig ezek utódja a DÉFOSz. továbbá a Nemzeti Bizottság, a SzÜVOSz és a Mezőgazdasági Igazgatóság. Termelési Bizottság, Traktor Bizottság kiküldöttjei Attól függően, hogy milyen ügyek szerepeltek a Népi Bizottság ülésének napirendjén, kiegészíthette magát egyéb társadalmi, termelési és szakirányitó szervek kiküldöttjeivel is. így tartott olyan üléseket is a megyei Népi Bizottság, amelyeken az EPOSz, MNDSz, Földbérlő Bizottság. Megyei Földhivatal, MOSzK, Sernevál. Állattenyésztési Egyesület Munkaügyi Felügyelőség, Közellátási Felügyelőség, bíróság, rendőrség, pénzügyigazgatóság, erdőgazdaság vagy a Vízügyi Igazgatóság, sőt még egyéb szervek megbízottai is Jelen voltak. A városi, járási és községi népi bizottságoknak eleinte lényegében ugyanilyen volt a felépítése városi, járási vagy községi keretek között Bármilyen igazgatási szinten működő Népi Bizottságnak csali az lehetett tagja, aki hivatása magaslatán állva, az egyéni érdekeket félretéve dolgozott a népi demokrácia megerősítése és a gazdasági tervek végrehajtása érdekében. 164