Levéltári Híradó, 10. (1960)

Levéltári Híradó, 10. (1960) 1. szám - Kopasz Gábor: Baranya Megye Népi Bizottságának iratai a Pécsi Állami Levéltárban: iratok, 1948–1949: 0,24 iratfm. / 164–168. o.

Hogy a kösségi (városi) néps bizottságok megfeleljenek e magas erkölcsi és politikai követelményeknek, és hogy rendet teremiseri a népi bizottságok körül, mint felettes megyei népi szerv a megyei Népi Bizottság elrendelte a Járási és községi (városi) népi bizottságok újjászervezését. Kimondotta a határozat, hogy az újjászervezést az alábbi szempontok figye-? lem bevételével kell végrehajtani. i. A községi (városi) népi bizottságokat a koalíciós pártok a földmivesszövetkezet, ÜFOSz, 'ff FÉKOSz helyi szervezete és - ahol van - a íöldbérlő szövetkezet 1-4 kiküldöttéből, valamint a termelési bizottság elnökéből kell megalakítani. Hivatalból tagja a népi bizottságnak; a községi biró (polgármester), a községi (kör) jegyző, vagy helyettese és - ahol van - a gazdajegyző. A hivatalbeli tagoknak a népi bizottság­ban csak tanácskozási Jogúik, van, szavazati joguk nincsen. Aí népi bizottság írásbeli teendőit a gazdajegyző látja el. ahol gazdajegyző nincsen, a községi (kör) jegyző, vagy helyettese. Városban a teendőket a polgármester által megbízott tisztviselő végzi. 2, A népi bizottság tagja csak az leheti a) aki földmüvéléssel élethivatásszerűen foglalkozó mezőgazdasági munkás, vagy dol­gozó kis- és középparaszt, vagy kishaszonbérlő és akinek müvelése alatt álló ingatlana vagy annak egy része a szövetkezet gazdálkodása körébe vonható. b) Kisiparos, aki iparában egy tanoncon kivül legfeljebb csak egy állandó alkalmazottat foglalkoztat 3. Nem lehet tagja a népi bizottságnak ; a) aki állandóan egynél több alkalmazottat (éves, hónapos, sommás) tart. vagy — bár nem tart állandó alkalmazottat - rendszeresen kettőnél több bérmunkást íoglalkoztat, s ezek alkalmazása nem betegség, vagy munkatorlódás miatt ideiglenesen, kisegítésképpen történik. b) Akinek tulajdonában és bérletében lévő ingaüan kataszteri tiszta jövedelme meghaladja a 350 arany koronát. c) Aki ingatlanát, vagy annak egy részét bérbe adja. Nem esik ezen rendelkezés alá az, aki ingatlanát betegség, öregség, kiskorúság, a demokratikus pártokban, vagy szervezetek­ben végzett munka, vagy a hadseregben teljesítendő szolgálat miatt adja bérbe, d) Aki a tulajdonát képező nagy gépekkel (cséplőgép, traktor, olajütő stb.) üzletszerű bérmunkát végez. e) Aki pénz-, vagy terménykölcsönzéssel, vagy állatok adás-vevésével, illetőleg közvetí­tésével alkalomszerűen, vagy iparjogositvány alapján üzletszerűen foglalkozik. Általában az szolgált irányelvül a tagságra vonatkozólag, hogy a népi bizottságnak a tagja csak olyan személy lehet, aki a 42000/1948. Korm. sz. rendelet értelmében tagja lehet a íöld­bérlő, illetve a földmives szövetkezetnek. A Baranya megyei Népi Bizottság a községi (városi) népi bízottságok átszervezésére vonatkozó határozatánál tulajdonképpen a íöldbérlő szövetke­zetekre vonatkozó kormányrendeletét vette alapul. A megyei Népi Bizottság a megye legfőbb gazdasági jellegű népi ellenőrzési szerve volt A két csomóra terjedő irat is ezt a gazdasági ellenőrző tevékenységet tükrözi,. A megyei Népi Bizottság tárgyalásait, határozatait a jegyzőkönyvek tartalmazzák. A megyei népi bizott­sági jegyzőkönyveken kivül tartalmaz az iratanyag megyei népi bizottsági különféle intézkedé­seket járási és községi népi bizottsági jelentéseket azzal kapcsolatban, hogy mi módon hajtot­ták végre ezek a megyei népi bizottság alá rendelt népi szervek a kapott rendelkezéseket, Az első csomóban főleg a szántásra-vetésre, őszi-tavaszi mezőgazdasági munkálatok teljesítésére vonatkozó határozatok, rendelkezések, Jelentések találhatók. Ugyanebben a csoraó­165

Next

/
Thumbnails
Contents