Levéltári Híradó, 10. (1960)

Levéltári Híradó, 10. (1960) 1. szám - Incze Miklós–Kővágó László–Sárközi Zoltán–Szilágyi Gábor: Üzemi bizottságok iratai a Központi Gazdasági Levéltárban: iratok, 1945–1948: 2,76 iratfm. / 138–148. o.

A kereskedelmi vállalatok ~ melyeknek fogalma alatt a í 4«*#0O/1945. sz* kereskedelem !

:ösmunkaügyi miniszteri rendelet, valamint az azt módosító és kiegészítő 40 000/4946, z kereskedelmi és szövetkezetügyi minisztériumi rendelet a kereskedő vállalatok mellett a bankokat biztosító intézeteket szállítmányozási stb. vállalatokat is értette - üzemi bizottságainak szervezete, működése és hatásköre lényegében hasonló volt az ipar vállalatoknál létrehozottakéhoz. Az üzemi bizottságok szerepe és súlya természetesen függött az egyes bizottságok személyi - politikai os tétételétől, a kommunista bizottsági tagok számától, működéseiül, valamint az általános politikai ós gazdasági helyzettől s mindennek következtében sem a megalakulásuktól a vállalatok államosításáig terjedő időszak egyes szakaszaiban, sem egyes vállalatoknál ugyanabban az időszakban nem volt egylorma. így a felszabadulást közvetlenül követő hónapokban általában nagy, az 1945. évi kisgazdapárti választási győzelem után átmenetileg kisebb volt majd ismét növekedett Ismét más volt a kezdettől fogva a vállalatvezetésben is igen nagy szerepet játszó Weiss Manfréd Acél- és Fémmüvei Rt gyári Üzemi Bizottságának súlya, mint akár a Rimamurány-Salgótarjáni Vasmű Rt — egyébként harcos és tevékeny - üzemi bizottságáé, amelyet a vállalat tőkés vezetői sziget UAI> a rendelet « maguk által, a maguk módján értelmezett - keretei között igyekeztek tartani. Nehezebb volt az Üzemi Bizottságok helyzete a kereskedelmi, bank, stb. vállalatoknál, ahol a munkásságnak a bizottságot segítő, előrevivő közvetlen szerepe - a dolog természetéből következőleg 2-3, Részint a mondottak folytán, részint annak következtében, hogy a Központi Gazdasági Levéltár íondjaiban üzemi bizottsági iratok - jegyzőkönyvek, levelezés, körlevelek, felhívások stb. — csak töredékesen maradtak meg, a vonatkozó iratanyag forrásértéke igen különbözői, Általánosságban azonban megállapítható, hogy értékes adatokat nyerhetünk belőle főleg egyes nagyüzemek *• Weiss Manfréd Acél- és Fémmüvei Rt, Rimamurány-Salgótarjáni Vasmű Rt - és a legnagyobb bankok -Pesti Magyar Kereskedelmi Bank, Magyar Általános Hitelbank - üzemi bizottságainak széles skálájú, sokoldalú és aktív tevékenységére a felszabadulástól a vállalatok államosításáig terjedő időszakban. A Magyar Általános Kőszénbánya Rt. kerületi előljárósági határozattal életrehívott ideiglenes intéző bizottsága 4945 március elsejére üzemi bizottság megválasztására hivta össze a vállalat központjának alkalmazottait Az akkor megválasztott bízottság működött J946. december 23ig, amikor -• már a vállalat államosítása után uj üzemi bízottsági választási tartottak. A vállalat levéltári fondjának két csomója tartalmaz üzemi bizottsági iratokat Az iratok zöme üzemi bizottsági üléseken felvett jegyzőkönyv, más részük hirdetmény s a vállalat külön* böző osztályaival, továbbá külső szervekké!, hatóságokkal való levelezés. Az iratok főleg az üzemi bizottsági választásokra, alkalmaztatás! és t'izelésmegállapitási ügyekre, igazolási eljárásokra a dolgozók élelmezési problémáiban való segítésre (menza felállítása, cukor a'-mo stb,} és a bizottságnak a vállalat vezetőségével való kapcsolatára tartalmaznak adatokat A Veiss Manfréd Acél- és Fémmüvei Rt fond ja iratanyagának az a része, melynek több csomója az üzemi bizottságok működésére tartalmaz iratokat, rendezetlen, A gyár első üzemi bizottsága már 1945 januárjában megalakult és Drahos Lajos elnökletével igen tevékenyen működött mind a termelés megindítása és ellenőrzése, mind a munkásság érdekeinek biztosítása és megvédése tekintetében (termelési, üzemszervezési, pénzügyi, munkásfelvételi és bér megállapítási kérdések, közmunkákban való részvétel, a vállalat dolgozóinak élelmiszerekkel való ellátása, gyári mezőgazdasági üzemek létesítése), A vállalat vezetőség;! értekezletein részt vevő ÜB tagoknak a tanácskozásokban és a határozatok meghozatalában fontos szerepük volt. Augusztus 45~én uj üzemi bizottság alakult, a választáson azonban - az eredetileg szándékolt közös lista helyett - a munkáspártok külön - külön listával indultak. 1943 márciusában, miután 4945 végén a vezetőségi értekezletek megszűntek és a vállalatnak a Veisscsalád által megbízott vezetői az Üzemi Bizottság vezető és ellenőrző szerepének csökkentésére törekedtek, az Üzemi Bizottság a munkáspártok vezetősége képviselőinek - a. Magyar Kominu~ nista Párt részéről Kádár Jánosnak *• a jelenlétében határozatot hozott a reakciós tőkés vezető439