Levéltári Híradó, 10. (1960)

Levéltári Híradó, 10. (1960) 1. szám - Incze Miklós–Kővágó László–Sárközi Zoltán–Szilágyi Gábor: Üzemi bizottságok iratai a Központi Gazdasági Levéltárban: iratok, 1945–1948: 2,76 iratfm. / 138–148. o.

Incze Miklós,, Kővágó Lászlói Sárközi Zoltán, Szilágyi Gábor; ÜZEMI BIZOTTSÁGOK IRATAI A KÖZPONTI GAZDASÁGI LEVÉLTÁRBAN xx Iratok 1945-4948, ** 2,76 irattm, 1. A felszabadulást közvetlenül követő évek történetében - a termelés háború utáni megindításában, az ország demokratizálásában és újjáépítésé ben, a munkásosztálynak a hatalomért folytatott harcában «- Fontos szerepet játszottak az üzemi bizottságok. Már -1945. február 15-én iparügyi miniszteri rendelet (50 100/1945. ip, M. sz.) rendelkezett létrehozásukról, szabályozta részletesen az ipart bánya- és kohóvállalatoknál, közhasználatú villám osm (iveknél szervezésüket, működésüket, jogaikat és kötelességeiket. Ezzel a munkásosztály már a népi demokratikus forradalom megindulásakor, a demokratikus átalakulás kezdetén megvalósította az ipari termelés ált alánosmunkás ellenőrzését s elősegítette a munkásegvségíronl gyakorlati megvalósulását a termelés újraindításának, menetének és a munkaviszony összes kérdéseinek az ellenőrzése tekintetében. A rendelet értelmében ugyanis az üzemi bizottságok hatásköre kiterjedt a munkaviszonyt illető összes ügyekre '#• a munkabérre, munka- és szabadságidőre-, a munkások és alkalmazottak munkaviszonyból folyó Jogainak érvényesítésére, gazdasági és szociális érdekeire, a családvédelemre, üzembiztonsági, egészségügyi berendezések biztosítására- a balesetek elleni védekezésre, továbbá a munkásokkal való bánásmód kérdéseire, a fegyelmi ügyekre* a gyári munkarend és munkafegyelem problémáira, az üzemeknek a fasiszta elemektől való megüsztitására. Fontos feladatuk volt a termelés fokozásának elő* mozdítása, az uj munkamódszerek bevezetése, A vállalatok vezető szerveiben (igazgatósági ülés stb.) a rendelet biztosította az Üzemi Bizottság képviselőjének tanácskozási joggal való részvételét és az Üzemi Bizottság ellenőrzési jogát a vállalat termelése, termelési tervei és könyvvitele tekintetében. A sietve, részben még háborús viszonyok között az ország egész területének felszabadulása előtt hozott nagy fontosságú, rendelet természetesen nem volt hibátlan alkotás. Nem határozta meg eléggé pontosan és egyértelműen a bizottságok hatáskörét és Jogait s ezzel számos esetben lehetővé tette egyes üzenek tőkés vezetőinek, hogy akadályozzák a bizottságok munkáját, ne vegyék figyelembe egyes határozatait s pusztán olyan véleménynyüvánitó és tanácsadó testületként kezeljék, melynek a határozatait meg kell hallgatni, de a gyakorlati intézkedéseknél nem szükséges figyelembe venni, A februári alaprendeletet (mely tulajdonképpen egyben az üzemi bizottságok Működési Szabályzataként is szolgált) azután az 1945. Június 5A 55000/1945. sz. Ip. M. sz. rendelet az addig szerzett tapasztalatok figyelembevételével már némileg módosította. A bevezető szöveg Incze Miklós munkája. - az anyag gyűjtésében Incze Miklós, Kővágó László, Sárközi Zoltán és Szilágyi Gábor vett részt Magyar Állami Kőszénbánya Rt Üzemi Bizottsága 1945-4949, - 2 csomó irat •*-0,24 irattm, Veiss Manfréd Acél- és Fémmű Rt Üzemi Bizottsága 1945-4950. 5 csomó irat -0,70 irattm. Rimamurányi-Salgótarjáni Vasmű Rt Üzemi Bizottsága 1945-1948. 1 csomó irat — 0,14 irattm. Feltén és Guilleaume Kábel, Sodrony és Sodronykötélgyár Rt Üzemi Bizottsága 1945-»4950. 3 csomó irat ~0„42 iratfm, Péti Nitrogénmüvek Rt Üzemi Bizottsága 1945^1948, 2 csomó irat -0,28 irattm. Hangya Termelő-, Értékesítő- és Fogyasztási Szövetkezet Üzemi Bizottsága 1945-4947. 3 csomó irat —0,42 irattm. Magyar Általános Hitelbank Üzemi Bizottsága 1945-4947, 3 csomó irat -0.42 irattm. Pesti Magyar Kereskedelmi Bank Üzemi Bizottsága 1945-4953,. 1 csomó irat -0,14 irattm. 138