Levéltári Híradó, 10. (1960)

Levéltári Híradó, 10. (1960) 1. szám - Komoróczy György: A Mezőgazdasági Szövetkezeti Központ Berettyóújfalusi Kirendeltségének iratai a Debreceni Állami Levéltárban: iratok, 1946–1947: 0,45 iratfm. / 113–115. o.

Komoréczy Győr A uEZüüAZDAS ÁGI SZÖVET K EZETI KÖZPONT BERETTYÓÚJFALU Sí KB ENDBLTSÉ GÉNEK IRATAI A DEBRECENI ÁLLAMI LEVÉLTÁRBAN Iratok 1946 4947. ^0.45 iratfm, A felszabadulás időpontjában* a magyar kereskedelem kapitalista tipusu volt Azok a kereske­delmi elsősorban termelési és fogyasztási, valamint értékesítési szövetkezetek, amelyek a felszaba­dulás idején íennállottak, de azok is, amelyek az 1945-ös év első hónapjaiban létrejöttek, szövetke­zeti jellegük és formájuk mellett is a kapitalista jövedelemelosztás elvi alapján állottak, tehát vég­eredményben az osztalékfizetés rendszere szerint a tagok között osztották fel a teljes jövedelmet Sem a nagykereskedelem, sem a kiskereskedelem nem volt állami érdekeltségű, csupán arról be­szélhetünk hogy a kiskereskedelem szövetkezeti rormái bizonyos fokú tömörülési lehetőséget nyúj­tottak a kisbirtokosok számára a nagybirtok ellen folytatott harcban. Ilyen formák voltak pl. a Magyar Gazdák Termelőszövetkezete, Ciroktermelők Szövetkezete stb, A termelés, fogyasztás és értékesítés, mint a kereskedelmi tevékenység hármas funk­ciója, tulajdonképpen a tőkés kereskedelmi vállalatok kezében futott össze s ha ezekben a válla­latokban az államnak volt is érdekeltsége a tőkés termelési viszonyok között legjobb esetben is csak államkapitalista vállalkozásokról beszélhetünk, 4. A felszabadulás után meginduló gazdasági szervező munka mindenekelőtt a szövetkezeti tipusu és ezen belül is a mezőgazdasági termelési, fogyasztási és értékesítési kereskedelmet akarta fejleszteni, elhanyagolva a kezdeti időkben az állami kereskedelmi hálózat kiépítését A szövetkezeti kereskedelem kifejlesztésének első szakasza a íöldmüvesszövetkezetek meg­alakulásával bontakozott ki. A földmüvesszövetkezetek az első hónapokban spontán, az öntudato­sabb paraszti kisárutermelők és ujgazdák körében alakultak meg s mindjárt indulásuk pillanatá­ban a falusi burzsoázia kezén lévő Hangya szövetkezetek ellen fejtettek ki működést A íöldmü­vesszövetkezetek mellett ui. fennállottak a felszabadulás előtt kialakult különböző termelői és fo­gyasztói szövetkezetek is és ugyanakkor fennmaradt az állami érdekeltségű értékesítési hálózat, mint a Futura, Hombár stb. Az értékesítés, vagyis a felvásárlás, továbbá a termelési, mint üze­meltetési és fogyasztási, valamint a vásárlók részére történő áruközvetités még nem összponto­sult a íöldmüvesszövetkezetek kezében. Mellettük tehát, velük párhuzamosan a felvásárló tevé­kenységet kapitalista jellegű vállalatok is lebonyolították. A íöldmüvesszövetkezetek alapítását a 131000/1945 FM sz. rendelet szeptember 14-én irta elő országos központjuk, a Földmüvesszö­vetkezetek Országos Központja (FOK) 1946 január végén kezdte meg működését Ennek irányí­tása alatt működtek a faluban a íöldmüvesszövetkezetek a tőkés Jellegű kereskedelmi társulások mellett egészen 1947 közepéig, a MOSzK megszervezéséig *z áruellátás az értékesítés és fogyasztás lehetőségeinek biztosítására az állam ezáltal olyan szövetkezeti formát hozott létre, amely hivatva volt egyfelől segítséget nyújtani a földmű­vesszövetkezeteknek, másfelől pedig a kereskedelmi élet küzdőterén háttérbe szorítani a kapita­lista magánkereskedelmet és a kapitalista tipusu szövetkezeti kereskedelmet Ezt a feladatot látta el a Mezőgazdasági Szövetkezeti Központ Az MSzK nem boltok hálózatából álló szövetkezet, hanem határozottan központ amely nem tartott fenn boltokat. Emiatt természetesen nem is tekinthető sem kiskereskedelmi, sem nagykereskedelmi szervezetnek, hanem egyszerűen szövetkezetnek az áruértékesítés és a fo­gyasztás biztosítására. Mint a 233Ü/1946 MT sz. alapító rendelet meghatározza (M. Közi. márc 3.) a szövetkezet célja «a íöldmüvelő és városi lakosság jobb megélhetésének biztosí­tása* Eszerint az értékesítés és fogyasztás, a felvásárlás és áruközvetités egyíormán feladat­körébe tartozik. De miután a Szövetkezet tagjai a március 1-én kelt rendelet 1, §. 2. b. pontja szerint ^többségükben őstermelők*, az MSzK emiatt termelői szövetkezetnek is tekintendő. Aho~ 113

Next

/
Thumbnails
Contents