Levéltári Híradó, 9. (1959)

Levéltári Híradó, 9. (1959) 1–2. szám - A LEVÉLTÁRI MUNKA KÉRDÉSEI - Komoróczy György: A fondképzés néhány tapasztalata Debrecen város feudális kori iratai alapján / 80–92. o.

A lengyel levéltáréin élet Konarskí meghatározása alapján áll, aki szerint «a levéltári lond anyagaként a regisztraturát kell tekintenünk*

8 Ebből a tételből következtetni lehet arra. hogy a lond íogalmi meghatározása helyett inkább csak anyagára tér ki a levéltártan s ebben a tekintetben a holland gyakorlat vezeti Határozottabban megfogalmazza a lond helyét egy-egy levéltáron belül naga a francia levéltártudomány, amelynek elméletéből a Fondképzés önálló értelmezése tulajdonképpen kiindult Ehhez a megfogalmazáshoz hozzá kell tenni. - anélkül, hogy részletesen magyarázni kivánnánk a Daunau-féle tárgyi tagolást gyakorlatot és az 1844. évi rendelet ide vonatkozó utasítását, amely a • respect des íondst talaján állott és azóta is kitartott ezen az alapon - hogy a francia értelmezés szerint a fond szigorúan a hivatal ügyvitelén belül keletkezett iratok egységéből adódik- «A levéltárak íondja azoknak az iratoknak összessége, melyeknek kialakulása szerves módon Jött létre valamely fizikai vagy erkölcsi személy működése folyamán.* A trancia elméletben tehát a fondképzés alapja a hivatali szervezet s azonbelül a racionális szempontok alkalmazása érvényesül az iratok rendezésénél. Mindenesetre kifejezésre jut az a tétel, hogy a hivatal organizmusát felépítését és szervezetét tiszteletben kell tartani s nézetem szerint ez a íelíogás magából a hivatali életből indul ki azzal a különbséggel, hogy Franciaországban az ügyvitel során is a tárgyi tagolás rendje látszik érvényesülnt A francia értelmezésű fond tehát lényegében nem büvkörös varázslás, hanem a hivatal struktúrája alapján kialakított levéltári test, amely fenntartja a hivatal szervezetének sajátosságait de nem téveszti szeme elöl az Iratok tárgyi összefüggéseit A szovjet levéltártudomány széleskörűen és a szocialista levéltártudomány követelményeinek megfelelően foglalkozik a fondképzés elméletével és gyakorlatával. Alá kell húznunk, hogy az általunk ismert meghatározások a szovjet tudományban is abból az elvből indulnak ki, fiogy a fondképzés alapja maga a hivatali szervezet miután az iratok a hivatali organizáció egységében Jönnek létre s nem szabad őket elszakítani létrehozójuk működésének egészétől. A szovjet levéltártudomány a londképzésben a hivatal életére van tekintettel s a szervezeten belül megnézi a hivatal funkcióit s irattárának szerkezetét Ilyen módon a szovjet tudomány a történetileg kialakult iratok tagolásánál a logikai elveket (hivatal funkciója, iratok tárgya stb.) egyesíti a hivatal szervezetének mechanikus elvetvei s ezáltal ésszerűen fejleszti tovább lényegében a francia fondelvet, a levéltári proveniencla egyik változatát Knyázev ezt ugy határozza meg. hogy «... mindaz, ami a levéltárba érkezése előtt önállóan élt a levéltárban is önállóan kell, hogy éljen. Az ilyen önálló levéltári csoportokat levéltári tondoknak* nevezi. Másutt azt irja, hogy «a levéltári lond a levéltári anyag természetesen létrejött egysége, szervesen összetevődött csoport*, amivel még akkor is egyet kell érteni, ha egyébként azt a felfogást, hogy ez a csoport egyben •dokumentum organizmus* volna, nem Is lehet mindenkorra nézve elfogadni. legalább is a feudáliskor! iratrendezésnél kételyek merülnek lel, hogy «organizmusról* egyáltalán beszélhetünk-e. A~Iegujabb szovjet fondmeghatározás már világosabban, állást foglal amellett hogy tlevóltárl tondoknak az Írásos javak történetileg feltételezett együttese tekintendők, melyeknek szétszakítása káros a történeti forrásként használható értékesítés szempontjából, minthogy szétzúzhatja az okmányok közötti kapcsolatokat s ezzel elszakíthatja egymástól az iratokban tükröződő eseményeket tényeket és jelenségeket A levéltári fond nem osztható (kiemelés KGy.) és minden egyes fond irásos anyaga egy levéltárban őrzendő. Egy lond Időhatára a fondképző tevékenységének kezdetét és végét jelzi.* Ezzel a meghatározással a szovjet levéltártudomány szilárdan állást foglalt a trespect des fonds* álláspontja mellett vagyis amellett a gyakorlat mellett hogy a levéltártudomány a fondokat nem szabdalhatja szét semmiféle tárgyi tagolás kedvéért sem. hanem csakis a fondokon belül hajthatja végre a tárgyi tagolást (Kiemelés K. Gy.) Ebből eredően a szovjet levéltártudományban a polgári levéltári felfogás elhajlóival szemben a történeti elv érvényesül, vagyis az iratok keletkezésében szerepet játszó történelmi körülmények gondos elemzése Jut kifejezésre. Ami a fondképző szerv történeti meghatározását illeti, ebben a kérdésben már több szempont merülhet föl. Mindenekelőtt a hivatal helyzete a társadalmi munka szervezetében - vagy ugyanilyen értelemben az egyén helyzete, - a hivatali funkció, a hivatali ügyvitel s nem utolsó sorban a 83