Levéltári Híradó, 9. (1959)

Levéltári Híradó, 9. (1959) 1–2. szám - A LEVÉLTÁRI MUNKA KÉRDÉSEI - Komoróczy György: A fondképzés néhány tapasztalata Debrecen város feudális kori iratai alapján / 80–92. o.

tári anyagot összefogni s egységben tartani. Akkor azonban még nem keresték azokat a határozottan meglévő sajátosságokat, melyeket a későbbi levéltártudomány már szem előtt tartott s amiatt a fond fogalma nem tisztázódott A fond fogalmát csakis induktív alapon, a levéltári anyagból kiindulva lehet körülírni, vagy még inkább meghatározni; minden más ut csupán elméleti kunstrukcióra vezet Ebből az állításból az is köveilcezik, hogy a fond értelmezése más a feudális korban, mint a kapitalizmus idején és még inkább más a szocialisJta társadalomban. Dogmatikus s minden korszakra egyformán érvényes definiciót nem alkalmazhatunk, hiszen magának a levéltári anyagnak szerkezete. Telepítése más-más a különböző időkben s föltétlenül eltér egymástól az iratképző szervek funkciója az egyes társadalmi formákban megszületett igazgatási (iratképző) szervek között vagy intézményeknél, gazdasági üzemeknél. A íondképzésnél s ebből kifolyólag az egyes fondok között fennálló «differentia specifica* megállapításánál több szempont merülhet föl. Mindenekelőtt jelentkezik a hiyatali szervezet amelynek felépítése, más hivatalokkal való kapcsolata, az államigazgatás vagy gazdálkodás rendszerében elfoglalt helyzete, a társadalmi munka szervezetében betöltött szerepe egymástól ei* térő. Éppen az eltérés folytán a hivatalszervezet a fond képzés egyik döntő, de nem kizárólagos faktora. Megjegyezzük azonban, hogy a hivatalszervezet fogalmát most egész széles skálájában értelmezzük s nem korlátozzuk kizárólag az igazgatásilag önálló hivatali egységekre, hanem a fogalom körébe belevonjuk - a közigazgatástudománytól gyakorlati okokból eltérő módon-* a hatalom forrását, a hatalmi szerveket is. (Pl. törvényhatósági bizottság, mint testület stb.) A második lényeges tényező a íondképzésnél a hivatal funkciója. Ugyanazon a hivatalon belül az ügyintézés feladatai a funkciók többoldalú ágazatait alakították ki s ezek az ágazatok nem egy esetben lecsapódtak az irattárak különbözőségében, de sok esetben nem tükröződtek ab" ban vissza. PL a feudáliskori Debrecenben ugyanannak a főbírói hivatalnak voltak közigazgatási ügyei és voltak bírósági és más természetű ügyei. Ezek hosszú időn keresztül egységes hivatali irányítás alatt állottak, de a hivatalnak más-más funkciójából eredően más elbírálás alá esnek a közigazgatási iratok (legtöbbször tActa politica») és más alá a bírósági iratok (legtöbbször «Acta iuridica). De figyelembe kell vennünk még egy harmadik íondrendező elvet a regisztratura elvét amely már korán, a XVflI. sz.-ban széttagolta a íondokat és önálló irattári szerkezetet alakított ki azonos hivatalszervezeten beiül, így keletkeztek egészen korai időkben a <számvevőségi*(számviteli, számadási stb.) iratok, vagy a «politica»-nak nevezett funkción belül pl. a közgyűlési jegyzőkönyvek, a közgyűlési fogalmazványok, a közigazgatási fogalmazványok és más irattárilag egymástól eltérő egységek. Mindezekből tehát leszűrhető az a tanulság, hogy a fond fogalma sem történetileg, sem elméletileg nem azonos a regisztraturával. Lehet a két fogalom között megegyezés s ilyen esetben a londképződés a hivatal működésének szerves eredménye, de lehet eltérés s ebben az esetben külön megfontolás tárgyává kell tennünk, hogy miként bíráljuk el a fondok helyzetét A f ondképzés szoros kapcsolatban van. de semmiképpen sem azonos a provenienciával. A proveniencía szónak több értelme van, de a ma már tudományosan kialakult szóhasználat sehol sem azonosítja a regisztraturával. Meisner is szigorúan íigyelmeztetett hogy a regisztraturát és a provenienciát ne azonosítsuk s ugyanakkor utóbbit ne vegyük egynek a tondelvvel. A pro* veniencia lényegében - többféle megoldás mellett - az iratok elhelyezésének, rendezésének, keze* lésének, eredetének a princípiuma, viszont- nézetünk szerint - a rond inkább a nyilvántartásnak egyik módszere. Ilyenformán tehát a rond magának a provenie ne iának egyik ágazataként fogható fel. Egyazon fondon belül több regisztratura foglalhat helyet (pl. alispán, mint a törvényhatóság első tisztviselője, mint a közgyűlés előadója, mint II. fokú rendőri büntetőbiró stb.). Nálunk hoszszu időn keresztül elterjedt az a nézet hogy a proveniencía és a regisztratura azonos értékű fogalmak. S talán éppen azért nem szabadult ki a levéltártudományi szemléletünk hosszú időn át a merev holland iskola tanításainak bilincseiből, mert nem látta meg. hogy a proveniencía elve az iratok rendezésének értelmezésében több változatot hordoz, mint a korlátozott és egyértelmű regisztratura elv. 84