Levéltári Híradó, 9. (1959)
Levéltári Híradó, 9. (1959) 1–2. szám - A LEVÉLTÁRI MUNKA KÉRDÉSEI - Komoróczy György: A fondképzés néhány tapasztalata Debrecen város feudális kori iratai alapján / 80–92. o.
Komoróczy György; A FONDKÉPZÉS NÉHANí TAPASZTALATA DEBRECEN VAROS FEUDÁLIS KORI IRATAI ALAPJ ÁN* A magyar állami levéltári fond tondjegyzékének most íolyamatban lévő munkálatai, dé ugyanígy a Magyar Tanácsköztársaság levéltári anyagának számbavétele s e számbavétel közzététele vagy a rendezés kérdéseiről lezajlott vita során különle* ges hangsúllyal Jelentkeztek a levéltári fond fogalmának hazai gyakorlatukban még i mindig fennálló bizonyos fokú tisztázatlanságából előállott problémák,. Valamely konkrétirategyüttes a levéltár vagy a fond vagy az állag fogalma alá sorolása s e kategóriák egymáshoz való viszonyának kérdése még a világosan nyor monkövethető hivatalszervezetnek megfelelő rendben íennmaradt modern iratanya* gok esetében is nem egy helyűit csak bizonytalan megoldásokhoz vezetett Még in? kább Jelentkeztek e nehézségek az eredeti hivatalszervezetet nem mindig tükröző, a hivatalszervezett kereteket sokszor figyelmen kivül hagyó utólagos átrendezése* ken átment feudáliskori iratok esetén* S nehézségek és bizonytalanságok a munkák nem egy résztvevőjében felkeltették é fogalmak uj* vagy legalább is módosított megfogalmazásának, a történeti kialakulá( sukról edd|g alkotott képünk revízió alá vételének igényéi Indokolatlan lenne a kialakuló vitában máris állást foglalnunk, hiszen ennek végleges eldöntéséhez, az eddig kialakult meghatározások módosításához széleskörű és sokoldalú uj elemzésekre van szükség, Helyesnek érezzük azonban, hogy a fogai* *mak tudományos módszerű tisztázásának igényével fellépő, ehhez adatokat és szempontokat nyújtó minden cikknek m vitacikk jellegét hangsúlyozva -* teret biztosítsunk* Reméljük, hogy az }gy kibontakozó vita elősegíti levéltárelméletí és levél tártör tó nett kutatásaink megélénkülését is. (Szerk,) ' Amikor a levéltárak gondozói feudális korban rendezői munkát végeztek, sokszor jártak el ösztönösen, sokszor tudatosan^ de elvileg csak ritka esetben alakítottak ki valamilyen önálló levéltári rendszert a levéltári őrizetbe került anyagon belül, legtöbbször egyszerűen átvették az irai" tárak, az ügyviteli célokat szolgáló iratkezelő hivatalok rendjét* A fondképzés ma kialakult elméletével és gyakorlatával tudatosan ritkán foglalkoztak* ez a probléma még az újkori irattanban sem nyert oly értelemben tisztázást, mint ahogyan a levéltártudomány más vonatkozásban határozott terminológiát alakított ki. Ez a dolgozat sem alkalmas arra, hogy a fond fogalmát tisztázza s még kevésbé arra, hogy a fondról alkotott vélemények történeti változásain végigvezessem Csupán egyetlen várost válasz" t'ptt ki s éppen azért támaszkodik Debrecenre, mert annak történetében, mint látjuk majd a későbbiek során* egy sajátosan magyar városigazgatási szervezet bukkan szemünk elé. Magának a fondnak terminológiáját történeti fejlődésében az európai levéltártudomány sem vizsgálta s éppen ezért alakult ki a Uond* meghatározása és értelmezése körül annyiféle leftitp gás. ahányféle módon a kérdést a különböző megfigyelők megközelítették. A magyar le vél tár tudományi szóhasználatban a fond kifejezés önmagában véve mesterkéjt$ nem a levéltárak megszületésével párhuzamosan alakult k-i s terjedt el. hanem csak a legújabb kjei* ban* a szocialista levéltártudománnyal egyidejűleg nyert alkalmazást a levéltári gyakorlatban* Ez a tfelülrőb s az iratok tbelső összetételére* támaszkodó eljárás indokolja, hogy miért állunk sokszor oly érteflenül a fond meghatározásával szemben s miért azonosítjuk több esetben a Tondpt a régisztraturavat. sőt sokszor ** merev szemlélettél - a provenienciávaL* ! V ' A A fondképzés elméleti vizsgálata a XIX. szóban merült föl* amjkor a nagyvonalú levéltár* rjyigejtés^ felvetették a kérdést milyen módszerekkel és milyen elvekből kiindulva kell a levél* Míf.i HÓUL bocsá.tanank^,hogy ezt a tanulmányt vitacikknek szántuk s nem kívánunk kitérni a feudáliskor! fondképzés általános gyakorlatára.. Csupán azt szeréinők megmutatni, hogy milyen é> molett és gyakorlati meggondolásoT? vezették Debrecen város íeUdáliskorT iratainak rendelőit ak* kor* am|kor kialakitották a levéltáron belüli rendszereket s azokból milyen következtetéseket'vonhatunk le a levéltárak előtt ma álló feladatok végrehajtása érdekében. AK. GyJ
