Levéltári Híradó, 9. (1959)

Levéltári Híradó, 9. (1959) 1–2. szám - A LEVÉLTÁRI MUNKA KÉRDÉSEI - Horváth Ferenc: Két műhelytanulmány az abszolutkori megyei iratkezelésről: Vas megye közigazgatásának és iratkezelésének története és szervezete az abszolutizmus korában / 50–62. o.

Ezeket minden irattári rendszerben rendesen iktatták, de az irattárban külön kezelték, sor* számos irattári rendszer esetén egyszerűen sorszámosan (foghíjas számok rendjében), kuííős rendszerű irattárak esetében kútfők szerint •-» Végeredményben így ugyanazon a rendszeren belül külön irattárat képeznek^ a normaliák, s hozzájuk több esetben külön mutató is készült (Normalien index), melybe csak a felsőbb rendeletek kerültek bevezetésre. Természetesen ez az eljárás sem egységes, vannak járások, ahoi a normaliák külőnkeze* lése csak a kutfős irattári rendszer idején állt fenn, vagy teljesen mellőzték. üt Az abszolútkor! törvénykezési szervek irattári rendszere A Bach-kori közigazgatástörténet c fejezet (l) értelmében -1850 márciusában a köveíkező bírósági szervek kezdték meg működésüket a megye területén: 4« CSo és Kir* Megyei Törvényszék, a mellette működő álladóm! ügyészi Mva* tállal. %% Coilegialis bíróságok; Kőszeg, Németujvár. 3. Szombathelyi városilag kiküldött bíróság* 4* It oszt. Járásbíróságok: Kiszeli. Körmend. Pinkafő-Felsőőr, Muraszombat »• Egyelőre nem működtek; Sárvár, Szentgotthárd, és Vasvár. A ÍL oszt járásbíróságok közül Kís^Cell, Körmend a szombathelyi, Pinkafő** Felsőőr a kőszegi. Muraszombat a németujvárí coilegialis ül. városilag kiküldött bírósághoz tartozott a sárvári és vasvári Járás területre törvénykezésileg Szombathelyhez, a szentgotthárdi Já« rás területe pedig Németujvárhoz csatoltatott Maga az ügykezelés, iktatás és irattározás, ebben az első periódusában (4850. máre. *» 4858. Junius 30*) meglehetősen egységes volt, s kivételt csupán a megyei törvényszék, a kőszegi cdlegialis bíróság és bizonyos íokig a Németujvárí coilegialis bíróság jelentett Bírósági ügykezelés 1850 március * -1860 Iktatás. Az első periódus jellemzője, hogy tulajdonképpen iktató, azaz lajstromkönyv nincs* azt a tanácsjegyzőkönyv pótolja, amely az évenként újra kezdődő kurrens számok rendjében jeíöli a tárgyakat s ezt a jegyzőkönyvi számot kapják az iratok is az irat külső. Jobb felső szélén. - A jegyzőkönyvhöz mutató készül (nevek és tárgyak abc rendjében) mely mutatója a jegyzőkönyveknek, s a jegyzőkönyv? számok sorrendjében irattár ózott iratoknak is. Jellemzője ennek & rendszernek az is. hogy benne tulajdonképpen a büntető és polgári igazságszolgáltatás nem válik külön, s általában, kevés kivételtői eltekintve bűnügyi jegyzőkönyvet 485053 között nem is vezetnek, vagy ha -1850 márciusában meg is kozdik (pL a Kis^Cellí Járásbíróság), azt hamarosan abbahagyják, <*• Azt viszont általánosságban megteszik, hogy 4853 Júliusában a büJ> tetőperes iratokat kiemelik az egy sorozatban lévő polgárlak közüi, s vagy ujraszám ózzák és iktatót is készítenek hozzá utólag, vagy mint külön bűnügyi csomót a régi jegyzőkönyvi számok foghíjas rendjében Őrzik tovább, melynek segédletei továbbra *s a közös jegyzőkönyv és annak mutatója maradnak* Bzt a meglehetősen egyszerű irattári rendszert 4853. Július 4-íői egy kurrens iktatásu, kuüős alapszámos rendszer váltja fel. mely kapcsolatos a bírósági szervek általános átszervezésével (Landes*«egierungsblatt für das Königrelch Ungarn 4853. L abt 94, * 403 pag.) ~ A rendelet nemcsak a törvénykezési szervek rendszerét (megyei és Járási), hanem Jogkörét és beísö ügy* vitelét is a lehető legapróíékosabban határozza meg. 59