Levéltári Híradó, 9. (1959)

Levéltári Híradó, 9. (1959) 1–2. szám - A LEVÉLTÁRI MUNKA KÉRDÉSEI - Horváth Ferenc: Két műhelytanulmány az abszolutkori megyei iratkezelésről: Vas megye közigazgatásának és iratkezelésének története és szervezete az abszolutizmus korában / 50–62. o.

A rendszer alapja az, hogy a polgári és büntető törvénykezés teljosen különbözik, s a kettő, rondszerében is teljesen más lesz, Á polgári törvénykezés ügykezelési alapelvei a következők1

0 A bírósági szervekhez beérkezett minden irat évenként újra kezdődő kurrens iktatószámot kap, melyet az érkezés dátumával együtt az irat külső, jobb felső szélére jegyeznek* * Ez a szám egyébre nem szolgál,, mint a beérkezés bizonyítására*. » Az előadóhoz kerül azután az ügy, felszerelve az előzményekkel, s az előadó ellátja a tárgynak megfelelően,a második jelzéssel, amely a kútfőt (HU,) és az azonbelüíi sorszámot jelentL Tehát pl. 127 iktatószámú irat irattári száma H/11 kutíős alapszám, melyhez minden későbbi irat kerüL A

1 második szám, a kutíős alapszám az irat tárgyát és a tárgyon belüli azévi folyamatos sorszámot mutatja. *» Az iratok elintézés után tárgyi kutíős csomókba kerülnek az irattárba, az egykori iktatószám mellőzésével, s egy irattári számon az összes egy ügyre vonatkozó azévi iratok összegyűjtetnek és helyet foglalnak áz irattárban* ¥ Az iktatóban általában a kutíős irattári szám nem szerepel, ellenben a mutatóban igen, A rendelet értelmében kétféle mutató keletkezik j, a megyei bíróságoknál; az egyik csak a tál* gyat és Iktatószámot tartalmazza, ez tulajdonképpen az iktatókönyv (lajstromkönyv) mutatója* A másik a tárgyak abc rendjében csak a kutíős irattári számot mutatja (Mutató). A járásbíróságoknál a két mutatót összekapcsolják, s ez mutatja a kurrens iktatószámot és a kutfös irattári számot is. Az i853o július 4=rtől általánosan használt polgári törvénykezési kútfők a következők; I, Törvényügyek, rendeletek 3ÖU Szolgálati ügyek (Dienstsachen) flí. Peres ügyek (Streítsachen) IV, Hagyatéki és szám ügyek (Vorlasse) V„ Csődirományok VI, Telekkönyvi ügyek VE, Vegyes tárgyak A rendelet lehetővé teszi, hogy amennyiben a bíróságnak további külön ügyköre van, osztályait bővítse, s ennek megfelelően a megyei törvényszék egy Vflfc és IX, számú küifőt is létesít #.a VIIL kútfőt a váltóperek, a IX. kútfőt az úrbéri kárpótlási perek részére, Mint a lel tár lap okból látni fogjuk az előbb leirt irattári rendszer sem vált teljesen egyöntetűvé az egyes járásokban 1853 júliusától kezdve. • Kőszegen 1851-től kozdve érvényben volt ( !)» Kis-Cellben és Körmenden nem lépett életbe, illetőleg más kutíős rendszer lépett életbe, amelynek az volt a jellemző tulajdonsága, hogy az iratok kútfőmegjelölést kaptak, de nem kutíős alapszámot s a kútfőn belül a foghíjas iktatószámok rendjében irattározták az iratokat - Más volt az iratok kutíős tárgyi tagolása is* Segédletek és nyilvántartókönyv.ek 1853 július -1860 1* Az iktatónak (£xhJtbíten ProtocolL Beadványi jegyzőkönyv, fiinreichungs-Protocoll) áh tálában 3 rovata voit Iktatószám '* Tárgy m Előadó neve„ Ez tehát semmiképpen nem utalt az irat kezelésének ÜL fellelhetőségének körűiményeire* .2. Mutató (Lajstromkönyv, Betüsoros, Index) a név vagy tárgyon kívül járásbíróságoknál az iktató és irattári számra is utalt a megyei törvényszéknél egyik-*egyíkre külön-külön kötetben,, 3* Számsorozat (számmutató) csak a megyei törvényszéknél és a coííegialis birósá* goknál, valamin! az ügyészi hivataloknál az iktatószám és a kutíős irattári szám összehasonlító tábláit tartalmazta* 60