Levéltári Híradó, 9. (1959)

Levéltári Híradó, 9. (1959) 3–4. szám - KÜLFÖLDI LEVÉLTÁRI SZAKKIADVÁNYOKBÓL ÁTVETT CIKKEK - Belov, G. A.–Makszakov, V. V.: A Szovjetunió levéltárügyének új szakasza / 204–217. o.

Az aj rendelet ezért külön aláhúzza a levéltári intézmények tudományos-kutató funkcióit Ennek egyenes következménye, hogy a levéltári intézményeket - s elsősorban az állami levéltárakat - tudományos, kutató intézményeknek ismeri, el, A rendelet a tudományos intézmények közé sorolja a Szovjetunió,, a szövetségi és autonóm köztársaságok központi állami levéltárait és azok futaiéit, a területi,, megyei levéltárakat és azok filiáléit a körzeti állami levéltárakat, az állandó állományú városi levéltárakat valamint a Szovjetunió Belügyminisztériuma Levéltári Főigazgatósága azon szervezeti részlegeit, amelyek tudományos kutató munkát végeznek. Ezzel egyenes kapcsolatban a rendelet a levéltárügy elméleti és gyakorlati elvi kérdéseinek vizsgálata céljából a levéltári intézményeknél eíöíx*jia tudományos tanácsok létrehozását Előirja továbbá tudományos tanácsok állományába a levéltárak, tudományos kutatóintézetek és a szakszervezetek vezető és iudományos munkatársainak bekapcsolását is, £ változások a levéltári intézményekre vonatkozó rendeletben azok a tudományos kutatás terén növekvő szerepéről tanúskodnak. Megkövetelik a levéltárt intézmények munkájának az eléJÜk állított uj leiadatoknak megfelelőért, s ezzel kapcsolatban a levéltárügy összes területein a tudományos erők elosztásának felülvizsgálását A levéltárügyre vonatkozó szovjet jogszabályozás, ameíy legteljesebben a Szovjetunió Aliami Levéltári Fondjáról szóló e legaióüűi rendeletben nyert kifejezést - rajaaiül levéltárt ín tézményeknek a levéltár fejlesztés minden ágában végzett gyakorlati tevékenységévei kapcsolatos 40 éves tapasztalatok - szervezési lendületükkel az állami levéltárak kezelésében lévő sokoldalú dokumentumanyag összefogásaval, annak mélyreható tudományos feldolgozásával, s különösen a dokumentumok széles körben kibontakozott publikálásával csodálattal töltenek el mindenkit, aki országunk lévéltárügyével kapcsolatban van. Az 1918. június 1-étt kelt «4 Levéltárügy átszervezéséről és centralizálásáról* cimü lenini dekrétum megjelenésekor azok a történészek, akik a szocialista forradalmat ellenségesen fogadták, a következőket irták : «A dekrétum pontos érteim ez és évei már az orosz történe^ lem utolsó maradványainak szándékos szétzúzásánál tartunk. Kinek kell ez a centralizáció? Kinek kell ez az uj Levéltárügyi Főigazgatóság? Mindenesetre nem a tudománynak !* Valamivel később* a burzsoá-feudális történetírás képviselői részéről olyan hangok hallatszottak, hogy az 1918, június 4,4 lenini dekrétum alapján létrehozott Levéltárügy! Főigazgatóság helytelen irányú vonalat visz azzat hogy az ország összes levéltárügy! munkáját kormány hatalmi szerv kesében ossz pontosba, E centralizált rendszerrel az abban az időben létezett reakciós ^tudományos társaságot), az Orosz Levéltárosok Társaságát állították szembe, amely a levéltárügyi centralizálás ellenfeleinek véleménye szerint hivatott a Levéltárügyi Főigazgatóság ellensúlyozására a tudományos levéltártan kérdéseivel való foglalkozásra és arra, hogy iraagára váj™ lalja egészséges elvek megvalósítását az életben*. Egyidőben - az 1924-26-os években - az ellenséges tábor arra hívott fel, hogy fokozatotosan térjünk vissza a levéltárügy hivatali szervezetéhez, az állami levéltári fond decentralizálásához, s egyes részeinek az újjászületett kormányzósági levéltári tudósbizottságok, az Orosz Levéltáriasok Társasága formájában a ^társadalmi szervezeteké által való vezetéséhez* Ma már még a külföldi burzsoá történészek és levéltárosok Is - egyesek csodálkozást/ aal és irigykedve, mások ingerülten ~ kénytelenek beismerni a Nagy Októberi Szocialista Forradalomnak országunk lev4\ árügyére gyakorolt kedvező befolyását •Nas vek* cimü újság, 1918. június 20: «A levéltárügyről szóló dekrétum*. 3 IsztoricseszkU Archív 1919.. 1, könyv. Levéltárosok Szövetsége 523. oldaL 4 Ha nem is beszélünk Charles Langua francia történész és levéltáros Oge Finsz dán professzor, H. Meísner német levéltáros és mások korábbi megnyilatkozásairól (lásd Archivnoje Gyelo 1928 JJL (16) sz. 60-62, oldal), - az utóbbi időben egy sor tekintélyes külföldi történész és levéltáros, Róbert Fáwtier a Nemzetközi Történelemtudományi Bizottság volt elnöke és mások magasra értékelik a szovjet levéltárosok munkáját Ennek alapján igén figyelemre méltó a *The American archiviSt* cimü íolyóirat álláspontja, 1957-ben ebben a foíyóiratb£ >an cikk formájában kö-