Levéltári Híradó, 9. (1959)

Levéltári Híradó, 9. (1959) 3–4. szám - KÜLFÖLDI LEVÉLTÁRI SZAKKIADVÁNYOKBÓL ÁTVETT CIKKEK - Belov, G. A.–Makszakov, V. V.: A Szovjetunió levéltárügyének új szakasza / 204–217. o.

A szovjet levéltárügy központosított rendszere - amely a marxizmus-leninizmus tanításá­nak alkotó alkalmazásán alapul, amelyet a gyakorlati munka tapasztalatai igazolnak, amely a népi demokratikus országok levéltárainak újjászervezéséhez példaként, s egy sor keleti és nyugati, ország levéltárosai alapos tanulmányozásának tárgyaként szolgál, - valóban elérhetetlen az im­perialista államban sem valósitható meg olyan mindent felölelő levéltárügyi törvény kiadása, mint az 1958. augusztus 13-án kelt, a Szovjetunió Állami Levéltári Fondjára vonatkozó rendelet + + + Az uj rendelet, mikor a törvényben pontosan leszögezi az állami levéltárak kiegészítésé­nek elveivel kapcsolatos kérdéseket, a levéltári szervek elé e téren olyan feladatokat állit, ame­lyek megoldásához a levéltári igazgatási szerveknek ós az állami levéltáraknak minden figyelmű ket összpontosítani kell . A hivatali irattárak jogainak és kötelességeinek pontosabb meghatározása lehetővé teszi azt, hogy a levéltári szervek bevezessék az elengedhetetlen tervszerűséget az állami levéltárai? kiegészítése terén. Nem titok, hogy egyes állami levéltárakat tudományos értéket nem jelentő anyagokkal töltöttek lel, ugyanakkor, amikor egy sor fontos állami intézmény és szervezet Anya­gait a törvény által megállapított időpontok ellenére vagy a hivatali irattárakban hagyták megőr­zésre, vagy véglegesen megsemmisítették, A régi levéltárosok ismert kifejezését bizonyos fokig átfogalmazva azt mondhatjuk, hogy 2 dokumentumanyagok mennyisége ezekben az állami levéltárakban már a minőség teljes elnyomá­sára tör, A kiegészítésnek ezt a hibás gyakorlatát teltétlenül meg kell szüntetni A szociálist:! iá bor országainak levéltárosai ebben a vonatkozásban sokkal célratörőbb és helyesebb utón Jár­nak. Például a Román Népköztársaság Központi Állami Gazdasági Levéltárában mindössze 51 levél tári fond van, melyekben a dokumentumanyagok mennyisége két és télmillió őrzési egységet íesz kL Ez azt bizonyítja, hogy ebben a levéltárban csak a legnagyobb hivatalok és vállalatok rondjaü őrzik, amelyek dokumentumanyagait legelsősorban kell tudományos feldolgozás alá vetni, Egész más képet látunk az Októberi Forradalom Moszkva-(Területi) Levéltárában. Ugyanilyen mennyi­ségű dokumentumanyagok itt 5000 levéltári fond közt oszlik meg, melyek közül a többséget az apró szolgáltató vállalatok, éttermek, mosodák, gyógyszertárak, magazinok, szövetkezetek teszik ki, mig ugyanakkor a legnagyobb moszkvai ipari vállalatok, felsősoktatási intézmények, kutató intézetek egész sorának a londjai hiányoznak. A levéltári szerveknek határozottan meg kell változtatniuk a levéltárak kiegészítése terén fennálló gyakorlatukat. Az állami levéltáraknak fel kell hagyniok a hivatali irattáraktól mechaniku­san átvett fondok passzív őrzőinek szerepével. A Szovjetunió Állami Levéltári Fondjáról szóló rendelet, szerint kötelesek megállapítani a hivatali irattárakból történő anyagátvétel rendjét és pontos időpontjait, nagyobb hajlékonyságot tanúsítva ezen időpontok meg állapításánál alevéltári fondok különböző kategóriáinak értékelésében. Nem minden esetben kell megvárni amig a do­kumentumok hivatalosan megállapított irattár őrzési ideje lejár, és csak azután tűzni napirendre azok átadását az állami levéltárak számára. Sok esetben - például a legnagyobb építkezéseknél. Az előző oldal folytatása : zöíték Fritz Epstein *A levéltárak irányítása a Szovjetunióban* cimü előadását, melyben a szerző kénytelen elismerni, hogy az Októberi Forradalom tválasztóviz volt nemcsak az orosz levéltárak történetében, hanem ezen felül a levéltárügy elméletében és szervezésében ugy Nyugat-, mint Kelet-Európában*, majd észbekapván és nem bizva azoknak a szovjetellenes kirohanásoknak a meggyőző erejében, amelyeket a száján kiszaladt elismerés ellensúlyozására szánt mindebből azt a teljesen váraüan következtetést, vonja le, hogy tAz USA. és a Szovjetunió levéltárügyének szervezettsége azonos színvonalon áll, s ezek a Nyugat és a Kelet levéltárügyének mintegy leg­újabb vívmányai.* 1F. Epstein a kívánatost valóságosnak irja le. - holott elég lett volna, ha felnyitja ugyanannak a fo­lyóiratnak, - amelyben az ő cikke is megjelölt, 1955. évi harmadik számát S ha itt figyelmesen elolvasta volna E. Posner: «Az USA nemzeti levéltára a levéltári teoretikus szempontjából* cimü cikkét - meggyőződ­hetett volna az USA levéltárügyénél a központosítás hiányáról,, s azokról a leküzdhetetlen nehézségekről amelyek az amerikai levéltárosok előtt a levéltári munka általános elveinek és egységes gyakorlatának ki­dolgozásánál ennek folytán állnak. £12

Next

/
Thumbnails
Contents