Levéltári Híradó, 9. (1959)

Levéltári Híradó, 9. (1959) 3–4. szám - LEVÉLTÁRAINK ÉLETÉBŐL - Jenei Károly: A Rimai Coalitio (Vasmű) levéltári rendszabásai 1834-ből / 160–161. o.

LEVÉLTÍRTORTÉNETl ADáTTÁH Jenéi Károly; A RÍMjU COALITIO (¥ASM0)^ LCTÉLUM RBNDSZABÁSAI Í834»BÖL A Rimái Coalitio több kis vasoivasztó és hámor egyesüléséből 1810-ben alakult Részvényesei Rimaszombat város közönségének kivételével valamennyien földbirtokosok voltak, akiket a tőkés ipari fejlődés és a hadikonjunktúra ösztönzött a vastermelés korszerűsítése, versenyképességük emelése és ezzel a profit növelése végett kisüzemeik egyesiiésére. A Rimái Coalitio a Murányi Unió mellett a gömörl vasiparban Jelentős szerepet vitt Az egyesület nyersvasolvasztói, friss és nyújtó hámorai a Rima íoiyó völgyében működtek,, központja pedig Rimabrézóról irányította a vasércbányák, vasmüvek, majorsági és erdőgazdaságok munkáját A Rimái Coalitio legfőbb ügyintéző szerve a részvényesek közgyűlése és a közgyűlés által választott igazgató-választmány volt A szakvezetést a direktor vagy inspektor vitte. A direktor a ;>zamtartói hivatallal, főpénztárral és ügyészséggel Rlmabrézón székelt. Az olvasztókat és hámorokat a sáfárok, a majorsági gazdaságokat a tiszttartók,, az erdőgazdaságokat pedig az erdészeti hivatal igazgatták. Az egyesület életében egészen különleges szerepe volt az ügyészségnek. Az ügyészség, vezetője; az ügyész az igazgató-választmány alatt és a tisztikar között állt aki «pennája és ügyelésú által a Társaság alkotmánya s annak kormánya rendszerének elvei szerint* köteles volt vezetni <az egész alkotmányt íenntartó foglalatosságok meg nem szakadható lántzát*. Az 1812. évi rendszabások meghozatala óta az ügyész vezette a Coalitio közgyűléseinek, igazgató-választmányi és úriszéki ülései* nek jegyzőkönyveit végezte a levelezést kiadta a határozatokat és az iratokat * jegyzőkönyvbe bevezette*. Mindezen teendőiből következett hogy az ügyész volt a »Titkok (azaz levéltár) szekrényé" nek* az őrzője is* , Az 1812, évi instrukció azonban még nem körvonalazta az ügyész levéltárosi teendőit miután az egyesület alig két éves múltra tekinthetett csak vissza, igy iratanyagának kezelése komolyabb gondot nem okozott Az egyesület fejlődése s ezzel az iratanyag szaporodása azonban hova-tovább szükségessé tette az iratmegőrzési, lajstromozási és használati rendszabályok megalkotását A kéjrdés szabályozására 1832-ben történt első izben kísérlet Az ekkor közzétett rendszabások már részletesen körülirtak az ügyész levéltárosi teendőit is. Az ügyészi hivatal részére adott «Levéltári Rendszabások*, melyeket a következőkben az eredeti szöveghez hűen közlünk, jellemzően dokumentálják, hogy a Rimái Coalitio miiyen nagy jelentőséget tulajdonított iratainak, iratai megőrzésének és rendezettségének* II. Levéltári rendszabások 17* § A Jól rendelt Levéltár tartja fent az Egyesület rendét és örök bátorságáig mert a Jegyző Könyvek is mellyek a dolgok follyamatiát rendezik, minden akár gyökös akár Tiszti íróvá* nyaikkal együtt a Levéltárnak tulajdonai. '"Hl I .!«!' >H'H'» !•».'"" I Központi Gazdasági Levéltár. Rimamurány*Salgó tarja ni Vasmű iratai. Régi irattár 23. sz. 2 Az L fejezet a jegyzőkönyvek vezetésével foglalkozik KGL Rimám urány*6algó tarja .ni Vasmű iratai B/-i8» 160