Levéltári Híradó, 9. (1959)

Levéltári Híradó, 9. (1959) 3–4. szám - LEVÉLTÁRAINK ÉLETÉBŐL - Borsa Iván: A Magyar Országos Levéltár Filmtárának állománya / 152–155. o.

Az újonnan felállítandó járási levéltárak problémája elsősorban nem helyiség kérdése* hanem sok más kérdést is felvet. .Elsősorban az itt a nehézség, hogy nem mindenütt biztosítottuk az igy egybegyűlt iratanyag kezelésére megíeieiő személyzetet, A konferencia második napján a résztvevők együttesen meglátogatták a sátoraljaújhelyi levéltárat amely 1960. január l«től kezdődően mint önálló állami levéltár működik* Befejezésül mindegyikük beszámolt a levéltár évi terve teljesítésének állásáról és legsürgősebben megoldandó problémáiról* Szedő ttyiárá beszámolóját az 1 héttel később tartott soproni konferencián is élénk vita követte. Á tervezés tormás; kérdéseinek tisztázása után először a területi felügyelők ismertették a helyszíni kiszállásokon szerzett benyomásaikat, majd a többi levéitárvezetö hozzászólása következett Több hozzászóló is hangsúlyozta, hogy Jóleső megnyugvással hallgatta azokat a szavakat amelyeket Szedő elvtárs az értelmiség munkájának általános megbecsüléséről és levéltári területen a szakmában való jártasság rokozottabb értékeléséről mondott A hozzászólás ok nak egyik fő témáját a még irattárakban lévő anyagnál a levéltári értékhatár megvonása alkotta, Többen rámutattak, hogy a jelenlegi helyzetben nemcsak az ellenőrzendő szervek nagy száma okoz nehézséget hanem a levéltárakba beözönlő iratok nagy mennyisége is nehéz helyzet elé állítja a levéltárakat ; ennek az anyagnak elhelyezése, rendezése és az ügylelek kiszolgálása egyre több és több munkanapot igényel, s ezt a levéltárait a jelenlegi létszámviszonyok mellett alig képesek biztositant * Szedő elvtárs a hozzászólásokra adott válaszában kilejtette, hogy a LOK is látja ezt a problémát és két utón is igyekszik a levéltárak segítségére sietni- egyrészt a jövő év folyamán napirendre tűzi a levéltári értékhatár gyakorlati megvonásáénak kérdését másrészt a jövő év első felében tartandó levéltáros konferencián elvi vitát indit a levéltári centralizációról, mert bizonyos fokú decentralizálással jelentős mértékben könnyíteni lehetne a levéltárak helyzetén. Ugyanakkor felkérte a levéltárvezetőket arra, hogy saját hatáskörükben is szorgalmazzák a járási irattárak felállítását mert — amint ez több felszólalásból is látható volt *- a helyi kezdeményezések is gyakran eredményeseknek bizonyulnak. Sok szó esett a konferencián arról is, hogy a levéltárak milyen módon kapcsolódhatnak be a helyi kulturális és néémüvelő munkába. Általános volt az a vélemény, hogy a tanácsköztársasági Jubileumi ünnepségeken való aktív részvétel tapasztalatait felhasználva az 1960. esztendőben a felszabadulás 15* évfordulójának méltó megünneplését kell e téren súlyponti feladatnak tekintent A konferencia második napján valamennyi levéltár vezető ismertette saját levéltárának ez évi eredményeit és problémáit, majd a Soproni Állami Levéltár megtekintésével ért véget a jól sikerült kétnapos értekezlet Borsa Iván; A MAGYAR ORSZÁGOS LEVÉLTÁR FILMTÁRÁNAK ÁLLOMÁNYA A Magyar Országos Levéltárban 1957-<ben lezajlott állagjegyzékkészités során feladat volt az egyes állagok mennyiségének megállapítása. Iratanyag esetében a mértékegység az ir átfolyom éter volt Ekkor a Filmtárban őrzött mikrofilm- és lemezfelvételekről nem készült azonos szempontok szerint állagjegyzék. Ezt a hiányt 1959«ben kellett pótolnt Az állagjegyzék az állag címét, évkorét és terjedelmét adja meg. Felmerült a kérdés, hogy mikrofilm esetében mi legyen az anyag mennyiségét mérő mértékegység? Mértékegységül kínálkoztak: szabványosított film tároló dobozaink, a film hosszúsága (méterekben kifejezve) és a felvételek száma* Szabványosított dobozaink ellen leimerült hogy egyrészt nem minden doboz van tele, másrészt egy dobozon belül nem egyszer több állag is található. Mindkét esetben töredékdobozokkal kellett volna számolni, ami megoldhatatlan feladatok elé állította volna a munkatársakat 15&