Levéltári Híradó, 9. (1959)

Levéltári Híradó, 9. (1959) 3–4. szám - A LEVÉLTÁRI MUNKA KÉRDÉSEI - H. Kohut Mária: A Budapesti Arany- és Ezüstművesek, Ékszerészek, Aranyverők és Ötvösök Ipartestületének tanácsköztársasági iratai / 112–114. o.

H. Kohut Mária: A BUDAPESTI ARANY- ÉS EZÜSTMŰVESEK, ÉKSZBRÉSZEK,_AR^^^ feS&TVÖSŐK IPARTESTÜLETÉNEK TANÁCSKÖZTÁRSASÁGI IRATAI A 40. évforduló alkalmából nagy számban megjelent, egy-regy megye részletes történetét gazdag forrásanyag alapján bemutató, budapesti és vidéki kiadványok, jelentősen hozzájárultak ahhoz, hogy majd egy átfogd, részletesebb forráskutatásokon alapuló, összefoglaló munka Jelenhessen meg a Tanácsköztársaság gazdaságpolitikájáról,, ismertetésünknek az a célja, hogy íelr htvja a figyelmet néhány a Budapesti \. sz. Állami Levéltárban lévő - mlndezldelg még fel nem használt -> 19-es dokumentumra, 41 levéltárban őrzött 44 budapesti ipartestület iratanyagában számos, löia-ből származó iratanyag található* Ezek közül, a Budapesti Arany és Ezüstművesek, Ékszerészek stb. Ipartestületének tanácsköztársasági iratai azért érdemelnek külön íigyelmet, mert a március 21*e utáni időkbői, a Budapesti kárpitosok, kárpltdiszitök, gombkötők, paszományosok és paplanosok Iparfi*líH?#<éft ftlvöl ennék az Ipartestületnek maradt fenn. közgyűlési Jegyzőkönyve. Mlg azonban* az előbb említeti ipartestület Jegyzökönyve 49-19. március 23-án kelt és a régi ipartestületi rend szellemében, kizárólag az elöljáróság megválasztásával foglalkozik* addig a Budapesti Arany és Ezüstművesek, Ékszerészek stb. Ipartestületének jegyzőkönyve, amely ugyancsak egy héttel későbbről datálódik, már bizonyos betekintést nyújt abba az átformálódásba, mely az ipartestületeken belül végbement. A Magyarországi Iparosság Központi Tanácsa április 18-an levélben fordult a Budapesti Arany- és Ezüstművesek Ékszerészek stb. ipartestületéhez, melyben az április 2^án, az ipartestület kebelében egyesült szakmák bizalmi küldötteinek részvételével megtartott ülés határozatára hivatkozva* felszólitja az ipartestület vezetőségét arra, hogy a szabadszervezet megalakításáról, valamint a ^Magyarországi Iparosság Központi Tanácsáéhoz való csatlakozásukról Jegyzőkönyvet vegyenek fel és azt postafordultával küldjék el. Sürgős feladatként jelöli meg a Központi Tanács, a bizalmi férfiak megválasztását (szakmánként és szabadszervezetenként) és anrt.ik a bizalminak a kijelölését aki a szakmát, illetve a szabadszervezetet a tanácsi központban képviselni fogja <Azt hisszük fölösleges bővebben indokolnunk, hogy a kisiparosok jól feJh fogott érdeke nagyon sürgősen kívánja, hogy azok egy a mai kor igényeinek megfelelő központban egyesüljenek és ennek külső formái is meglegyenek... Sürgős intézkedésüket kérjük* " fejeződik be a levél, amely április 18-án már nyitott kapukat döngetett az aranyművesek ipartestülelében, Ez utóbbiak ugyanis, már március hó 31-én tartott összgyülésükön — csaknem 3 héttel korábban ~ megtárgyalták és jegyzőkönyvbe foglalták a körlevélben szereplő kérdéseket Ez a jegyzőkönyv viiágosan igazolja azt az országos viszonylatban is sok esetben előforduló tényt hogy az alsóbb szervek és a tömegek, cselekvésben és szervezésben megelőzték, a felső szervek intézkedéseit Az aranyművesek március 3<t-én tartott ülésén, Breitner Lipót az ipartársulat elnöke, a rendkívüli összgyülés összehívását azzal indokolta, hogy ezt <.,» a rohamosan átalakuló általános szociális viszonyok tették szükségessé...* Az ipartestületi elavult szervezet helyébe az «Aranymez üstművesek és rokonszakmák Szabadszervezetének* létrehozását, a munkássággal való <szívben és lélekbenu egyesülést javasolta. Az előadását nem követte vita, - mint azt az elnök várta - mert Feuerlicht Ferenc ipartestületi tag válaszként bejelentette, hogy az ipartestület tagjainak számottevő része, az elmúlt napokban már is megalakította a szakmabeli kisipaA Budapesti Ipartestületek tanácsköztársasági vonatkozású iratait Mattioni Józseí ismerteti. (Levéltári Közlemények XXIX, k.) Uo. 142