Levéltári Híradó, 9. (1959)

Levéltári Híradó, 9. (1959) 3–4. szám - A LEVÉLTÁRI MUNKA KÉRDÉSEI - H. Kohut Mária: A Budapesti Arany- és Ezüstművesek, Ékszerészek, Aranyverők és Ötvösök Ipartestületének tanácsköztársasági iratai / 112–114. o.

rosok szabadszervezetét, mely szervezet megalakulása után rögtön <*,. szoros kapcsolatba lépeti,*•»* a szakmabeli munkásszervezetekkel. Javasolta, hogy az erők szétforgácsolódásának elkerülése végett, ne alakítsanak még egy szervezetet mert ez esetleg veszélyeztetné a munkásszakszervezettel való* már eddig kialakult jó viszonyt A hozzászólásból kiderült az is. hogy a szakma dolgozói a bizalmi íéríiakat is megválasztották. Breitner Lipót elnök kész ténye* ket találván, nem tehetett mást • .•.-•öröméi fejezte ki» a gyors és helyes cselekvésért Kijelentette, hogy a megválasztott «»,.. bizalmi testületben oly íéríiakat lát, kikben a tagok összessége is méltán meg biz hátik**** Az ipartestület jelenlévő tagjai, miután egyhangúan magukévá tették Feuerlichí javaslatát, kimondták az ipartestületnek, a budapesti arany és ezüstművesek és rokonszakmák Szabadsser* vezeléhez. s ennek folyományaként a «Magyarországi iparosság Központi tanácsához* való csatlakozását A gyűlés t,,* egyben készségét fejezi ki *** hogy a munkásproíeíáriátussaí karöltve;, teljes erejével támogatni kívánja a tanácskor mányi*, és helyeslőleg, elfogadta, a már meg* választott bizalmi íéríiakat is. A gyűlés jegyzőkönyvét április hó 22-én terjesztette fel az ipar* testület a Magyarországi Iparosság Központi Tanácsához, Az ipartestület Tanácsköztársaság alattiiműködését dokumentáló iratok nem maradtak fenn* Megvan viszont a tanácskormány bukását kjövető december hónapban tartott első ipartestületi ülések Jegyzőkönyve, aráéig bizonvo.? bm tekintést nyújt ti megfelelő kritikával felhasználva *» az ipartestület 4949-es tevékenységébe* Az 1949. évi december hó 4"én tartott rendes ülésen* Breitner Lipót elnök röviden ismer* tette az elmúlt eseményeket. «*«•* már csak azért is. hogy mint történeti tények a jegyzőkönyvben megörökítessenek*.** Nem válogatta a Jelzőket, mikor a Tanácsköztársaság 4 és 4/2 hónapi uralmának t erkölcsi és anyagi rombolásai!* vázolta* Beszámolt arról, hogy a íhalálos dermedtség* idején, annak elíe* nére, hogy az ipartestület vezetősége munkáját kényszerűségből megszakította, mégis helyén ma* radt így ő és a testület titkára az utolsó percekig lehetőségükhöz képest teljesítették feladatukat (Nagyjából ez volt a helyzet a többi ipartestületnél is, A testületek autonómiája csak látszó* lag szűnt meg, mert a legtöbb helyen nem váltották le az elnököt és a titkárt A már emiitett tszakmai bizottságok* vagy «szabad szervezetek* létesítése a legtöbb helyen igy csak formális lehetett) Az elnöki beszámolóból azonban kitűnik, hogy a vezető tisztségekben megmaradtak a tagság nagy részétől elszigetelődtek. A proletárdiktatúra kikiáltása után néhány héttel 4*** kény' telének voltak (ti. a vezetők) korlátolt munkásságukat is abbahagyni, mert a szovjet kormány megakadályozta a tagtársakkal való minden érintkezést és az iroda munkáját is lehetetlenné tel* ték*» (Az ipartestület iratanyagát a Liszt Ferenc-tér 43. sz> alatt lévő munkásszakszervezet helyiségébe szállították. Valószínű, hogy ide gyűjtötték össze a többi ipartestület iratanyagát is„) Az elnöki beszámold kitért azoknak a rendelkezéseknek ismertetésére, amelyek t#0g- fá> dalmas rést ütöttek az ipartestületek autonómiáján. *.*,.», és amelyek végrehajtását az adott lehé* tőséghez képest etezabotálni törekedtek* Ezek közül legsúlyosabban IA fémjelzési illetékek felemeléséről* szóló 4949. i. néptörvény érintette az ipartestületet A vezetőség ismételt beadványokkal fordult a kormányhoz a rendelkezés hatályon kivül helyezése érdekében. Erre azonban nem került sor, mindössze azt érték el, hogy a törvény életbeléptetésének határidejét megváltoztatták. Az aranyműves szakmában dolgozók, kétségkívül az iparosság elit részéhez tartoztak, ami érthetővé teszi, hogy a többi ipartestületi tagokkal szemben, magatartásukban, politikai állásfoglaBp. 4, sz, ÁL; A Budapesti Arany^ és Ezüstműves Ipartestület Jegyzőkönyve 4945—1920. volt Terézvárosi kaszinó Az 4949, évi törvények gyűjteménye,, 4-2. I* 443