Levéltári Híradó, 9. (1959)
Levéltári Híradó, 9. (1959) 3–4. szám - A LEVÉLTÁRI MUNKA KÉRDÉSEI - Szedő Antal: A lisszaboni V. Nemzetközi Levéltári Kerek Asztal Konferencia / 107–111. o.
guknak, hogy a szükségletek szerint ugyan, de maguk íeje szerint szervezzék me,g munka Jukat. Nem lehet a történészek után menni. Mindegyikük csak a saját témáját IátiaJ Bautier szerint igenis a történészek igényeihez kell igazodni. Silveira annak a véleményének ad kifejezést, hogy a történészek igényeit a levéltáros sine ira ei studio felülbírálni képes. Altmaii tréfásan megjegyzi* hogy Sandri a tudósok szabadságát akarja korlátozni. Sabbe^ szerint a levéltári igazgató karmester, akinek több hangszerre kell tekintettel lennie. Olyan leltárat keli készíteni, amely több irányú kutatási igényt elégíthet ki. Braibant; nehéz minden igényt kiele* gttaai. a sorrendet a levéltárosnak kell eldönteni* SandrfHismételten a levéltáros szabad döntési jogáról beszél, ő is a sokféle igényre utal. Beíov (Szovjetunió) felhívja a figyelmet arra* hogy a levéltárak nemcsak a történettudományt szolgálják, hanem általában az államot, de különösen a népgazdaságot is. Ezért áldoz az állam a levéltárakra pénzt B autier az útmutatók kérdését veti fel. Braibant kiemeli ennek a segédletnek a fontosságát* különösen alkalmas arra, hogy ismeretlen levéltárakra vagy állagokra felhívja a figyelmet Bautieg bemutat egypár útmutatót, melyet az utóbbi években csináltak. Újfajta segédlet, melyet régebben egyáltalában nem készítetteki viszont az utolsó 15 évben mintegy 60 ilyenfajta készült el. Hardenberg rámutat arra. hogy mindent nem helyettesit a mikrofilm, igy pl, a regesztát swfc, Márpedffe a regedzta teszi lehetővé az index kéaaitéaét Xombardo szerint a segédleltek közül az iratok természetéhez legalkalmasabbat kell kiválogatni."Hégi iratoknál az útmutató nem mond semmit, a XV. századig bezárólag az iratokat leghelyesebb közölni, Ezt a feladatot viszont a történészek maguknak igénylik, persze ugy, hogy-a munka oroszlánrészét végezzék el a levéltárosok. Bordonau^ elmondja, hogy Spanyolországban is sok útmutató készül, de őszerinte sem alkalmas ez a segédletfajta a régi iratok leírására* .Eajjiigr. szerint a regeszta formuláját meg kell változtatni* modernizálni kell, akkor jó segédlet Lombardo^ a régi iratoknál a betűszerinti közlést tartja csak célravezetőnek, Battelli szerint a regeszták nem nagyon váltak be. Ő az indexet tartja a legfontosabb segédletnek* Sandri is az útmutató híve. Nagyon jól sikerült szerinte az umbriai levéltárak útmutatója. Belov a dokumentumkiadványt tartja a legfontosabbnak. Ezeket a Szovjetunióban a levéltárosok csinálják, a történészek ezt a munkát nekik engedik át. ^okszor egész modern idők történetére vonatkozó dokumentumokat adnak ki. Az állam nagyon szívesen ad ilyen kiadványókra pénzt Fíno (UNESCO) felhívja a ügyeimet arra, hogy az UNESCO 3 kötetben adta ki a reprodukálás modern módszereiről a tudnivalókat (ide értve a mikrofilmezést)* Braib ant bámulaíát fejezi ki a szovjet levéltári publikációk menynyisége és minősége iránt. Ezt csak követendő példaképp lehet elénk állitanL Sabbe irigyli Belövőt, akinek egy egész divízió levéltárosa van. Sajnos minden publikációhoz ember és pénz kell. Ezért adnak ki a kisabb országok inkább leltárakat melyek nagy anyagról aránylag kis költséggel készülnek. Kosztun yi n ismerteti a Szovjetunió külügyminisztériuma dokumentumkiadványait Végül a konferencia BraibaiU javaslatára határozatilag kimondja, hogy 4* minden nagyobb levéltárban szakképzett könyvtáros alkalmazása kívánatos» 2„ minden központi levéltárban vegyészmérnök alkalmazása ajánlatos* 3„ A legközelebbi Kerek Asztal Értekezletet. 496lHben Varsóban tartiák* •144
