Levéltári Híradó, 9. (1959)
Levéltári Híradó, 9. (1959) 3–4. szám - A LEVÉLTÁRI MUNKA KÉRDÉSEI - Szedő Antal: A lisszaboni V. Nemzetközi Levéltári Kerek Asztal Konferencia / 107–111. o.
ugródeszkának tekinti az egyetemek felé. A levéltárakban dolgozó történész-egyetemi hallgatók* nak segíteni, velük foglalkozni kell, annál is inkább, mivel a professzorok erre nem érnek rá. Braibairt elmondja, hogy ők nem erőltetik a dolgot ha valaki kutatása tárgyát nem akarja elárulni. De azt, hogy rendszeresen egy bulletinben közlik a folyamatban lévő kutatások tárgyát* azt nagyon helyes eljárásnak tartja. Altman szerint a kérdés még mindig nyitottí mi a levéltáros feladata. Természetes, hogy az alapvető levéltári íeladatokat el kell végezni. De együtt keli szorosan működni a történészekkel, részt kell venni a történész kongresszusokon. Ok is kiadják a folyamatban lévő kutatások jegyzékét bár ennek vannak ellenzői* többnyire éppen azok. akik ritkán járnak a levéltárba kutatni. Bor^onau^ (Spanyolország) szerint a levéltárosok őrzők és feltárok. Bár be kell vallania, hogy Spanyolországban a levéltárosok publikálják a legtöbb történeti monográfiát Náluk csak a hozzá nem értő kutatók féltik témájukat (még a levéltárosoktól is). Bilian^ (Jugoszlávia) elmondja, hogy Jugoszláviában van egy dokumentációs központ: ez tartja fenn a kapcsolatot a levéltáros és''törtönész között Bz szervezi meg a külföldi filmezéseket is. (Sondri, közbevetőleg megkérdi Bauüer barátiától, hogy a levéltáros feladataié a találkozó megszervezése az egy tárgyra kutatói: között. Bauüer nem-mel felet) Pino (UNESCO) közli, hogy folyamatban van a kiadványok és mikrofilmek cseréjének nemzetközi szabályozása. Kéri ajelenlóvöktt haaatn*k oda, hogy a kormányok ehhez hozzájáruljanak, kt UNBSCO-nak van egy mozgó mikrofilm-részlege, mely iratokat fényképez ingyen, annak fejében, hogy egy példány az UNESCO* náí marad. A részleg jelenleg Délamerikában dolgozik. Battelli ismét elhárítja magától annak letie-* tőségét hogy ők nyilvántartást vezessenek a kutatási témákról. Svájc és a francia Arehives Nationaíes egész sorozatokat fényképeztet le. Hogy lehet ilyen módon ellenőrizni, hogy készült-e tanulmány a Vatikáni Levéltár anyaga alapján? Ezután az került tárgyalásra, hogy mennyiben,vannak képviselve a levéltárosok különböző történész bízottságokban, Aitman szerint Lengyelországban kölcsönösen tagok egymás bizottságaiban. Jabbe^ ő például á nagy Királyi Tudomá n yos Bizottság tagja. E sorok irója előadta* hogy Magyarországon a legszorosabb együttműködést egy újonnan felállított Levéltári Tudomá' nyos Tanács biztosítja, de ván levéltáros tagja a Tudományos Akadémia Történeti Főbizottságanalc is. Lombardo szerint Olaszországban a világháború után sok helyi történeti társulat alakult az ezekben történő közreműködés céljaira a levéltáraknak a belügyminisztérium viszont juttat anyagi fedezetet Jgy a levéltárak kezdeményezhetnek vállalkozásokat melyeket e társulatok támogatnak. Bauüer elmondja, hogy 3 évre elhagyta a levéltárat és elment egy történeti dokumentációs intézményhez dolgozni, hogy a középkori gazdaságtörténet forrásainak összeállításában szerepet vállalhasson. Ez az intézmény 200 millió frankkal rendelkezik kiadványok finanszírozására. Sok bizottság dolgozik kiadványokon, ezekben a tagoknak több mint a fele levéltáros. Majd azt a kérdést tárgyaltuk, hogy milyen módon könnyítik meg a levéltárak a történészek kutató munkáját Altman ismerteti az elmúlt évben rendezett lengyel levéltároshét tapasztalatait Minden levéltárban kiállítás volt, melyet több százezren látogattak meg. Helytörténeti és oktatási konferenciákat tartottak ez alkalommal. Több tucat a levéltárakkal foglalkozó cikk Jelent meg az újságokban, foglalkozott velük a rádió' és a televízió is. Bélyegeket bocsátottak ki. Az eredmény az lett hogy emelkedett a levéltárak tekintélye és súlya, könnyebben kapnak hiteieket és épületeket Minden öt évben fognak ilyen levéltároshetet rendezni. Bordonau sajnálja, hogy mindig csak a nagy központi levéltárakról van szó. Spanyolországban sok nagy területi levélr tár végez jó munkát a kultúrházakban kiállításokat előadásokat rendeznek. Braibant elmondja* hogy a francia levéltárosok nagy szerepet játszanak a helytörténeti társulatokban, sokszór ők az elnökök. Lom bár d o ismerteti az olasz viszonyokat: ott nincs helytörténet az egyes államok történetéről lehet csak beszélni, Több nemzeti levéltáruk van. Szóba került a levéltári szakkönyvtárak kérdése is. Bautier elmondta, hogy ezek sokszor vannak zárva. Holott mindenütt nemcsak a levéltárosok, hanem a kutatók rendelkezésére is kellene bocsátani. Silyeira szerint is a könyvtárt a kutatók rendelkezésére keli bocsátani. Náluk könnyű a helyzet, mivel a levéltári és könyvtári szervezet egybe van hangolva* Sabbe elmondja, hogy Belgiumban kevés a pénz könyvbeszerzésre. Olyan városban lévő levéltárnak, ahol egyetemi vagy más tudományos könyvtár van, éppen ezért nem sok pénzt ad. A pénzt oda összpontosítja, ahol a városban nincs tudományos könyvtár. Braibant kifejti azt a nézetét hogy 109
