Levéltári Híradó, 9. (1959)

Levéltári Híradó, 9. (1959) 3–4. szám - A LEVÉLTÁRI MUNKA KÉRDÉSEI - Bautier, Robert-Henri–Padányi Gulyás Gyuláné: A levéltárak a történeti kutatás szolgálatában: összefoglaló jelentés az V. Nemzetközi Levéltári Kerek Asztal Konferencia számára, Lisszabon, 1959 / 63–106. o.

Angliában, a Kéeper oí the Public Records a Royal Historjcal Society alelnöké és az Institute of Iiistorical Research bizottságának tagja. Belgiumban, a királyi íőlevéltáros a római belga akadémia igazgatóságának, valamint külföldre szánt történeti dokumentumok mikrofilmezésének programját elkészítő egyetemi mikroíilmbizottságnak teljes jogú tagja. Több országban a levéltárigazgatók ezenkívül számos szerv esetnek tagjai: az NSZK-ban a szövetségi levéltár igazgatója az Institut für Zeitgeschichte tanácsának és a parlamentarizmus története bizottságnak tagja, Baden-Vürttembergben az igazgató a Kommission für geschichtíiché Landeskunde in Baden-Vürttemberg elnöke; az ószakvesztfáliai Rajnavidéken á Düsseldorfi levéltár igazgatója a GeseUschaft für Rheinische Geschichtskunde irodájának tagja. Az osztrák levéltárak főigazgatója a modern történeti bizottság tagja; a hollandiai a nemzeti történelem- királyi bizottságának tagja; a Simancasi levéltár igazgató egyszersmind az Escuela de História, moderna de Valladolid helyettes vezetője; a Curator oí Historical Records (Skócia) a hivatalos gyűjteményekben kiadásra kerülő történeti dokumentumok telelőseit kijelöli és munkájukat felülvizsgálja, Svédországban az országos levéltár igazgatója rendszerint a történettudományi akadémia tagja. Sokkal gyakoribb azonban az az eset, hogy személyes értéküknél, munkájuk becsénél, saját kutatótevékenységük természeténél fogva töltenek be a levéltárosok vagy a levéltárigazgatók különleges szerepet a hivatalos szervezetek mint pl. országos bizottságok, történettudományi országos bizottmányok stb. kebelében. így, Franciaországban levéltárosok töltik be a történettudományok franciaországi bizottságának, valamint a közoktatásügyi minisztériumban működő történeti munkálatok bizottságának titkári tisztét, egyébként a megyei levéltárak valamennyi igazgatója ez utóbbi bizpttságnak levelező tagja. B - Egyetemek képviselete a levéltárakban Levéltárak és egy elemek kapcsolatát gyakran a legfelsőbb Levéltári Tanács ápolja (tarifa fönn), amely - igen sok országban - a levéltári főigazgató mellett a levéltári tevékenységet irányiba és részt vesz a levéltári munkatervek kidolgozásában, Franciaországban ez az intézmény több mint évszázadps: a hagyományoknak megfelelően a legfelső Levéltári Tanács magába foglalja a Francia Tudományos Akadémia tagjait, a Sorbonne és a Jogi Egyetem tanárait, az École des Chartes igazgatóját és tanárait. .Helysetét még megerősíti az a tény, hogy az egyetemi professzorok a magán- és gazdasági levéltárak védelmére hivatott bizottságokban is működnek. Egyébként a College de Francé (párizsi tudományos szabad főiskola), a Sorbonne, a gyakorlati íöiskola (École des Hautes Études), az Leple des Chartes (levéltárosképző főiskola) tanárai a lovéltárosképzés céljából az Archives Nationales-ban rendezett technikai előkészitőtaníolyamon is előadnak. Ami magát az École des Chartes-ot illeti, amely nem kizárólagosan levéltárosokat képez, az ő «továbbképzési tanácsá»-nak teljes jogú tagja a levéltárigazgató és egy levéltári felügyelő, akik az École professzorai valamint a Sorbonne és a Jogi Egyetem tanárai mellett a vizsgabizottságban is részt vesznek. Angliában egy ^Advising Council on Public Records»-ot létesített áz -1958. évi levéltári törvény (Record Act.) : elnöke a Master oí the Rolls, 8 tagja van. közülük 2 történés zproiesszor és jelenleg 2 a parlament tagja, levéltári képzettséggel és személyükben levéltári gyakorlati múlttal; ezt megelőzően, 1947 óta egy <

c

onsultative Committee on Recortí Office Publications* tartott évenként összejöveteleket, ezeken valamennyi angol, gall és skót egyetem képviseltette magát; azonban ma még nem tudjuk, vajon továbbra is fenntartják-e ezt az intézményt. Görögországban, az országos levéltár tanácsának tagjai közt 2 bölcsészeti és 2 jog! kari egyetemi professzor szerepel, valamint az országos könyvtár kézirattárának vezetője. Ghánában az üniversity College képviselője (Jelenleg a történeti kar dékánja) elnököl a Pubilc Archives Committéé-ben. Csehszlovákiában és Lengyelországban, az NDK-ban az akadémiák és egy éternek képviselői a levéltári tudományos tanácsokban nagy szerepet játszanak. 85