Levéltári Híradó, 9. (1959)

Levéltári Híradó, 9. (1959) 3–4. szám - A LEVÉLTÁRI MUNKA KÉRDÉSEI - Bautier, Robert-Henri–Padányi Gulyás Gyuláné: A levéltárak a történeti kutatás szolgálatában: összefoglaló jelentés az V. Nemzetközi Levéltári Kerek Asztal Konferencia számára, Lisszabon, 1959 / 63–106. o.

Számos levéltárban megengedik a kutatóknak, hogy egyetlen kérőlapon akár három olyan tétéit is kórjen, amelyek a polcokon közvetlenül követik egymást; ez a gyakorlat kétségtelenül megkíméli őket pót-kérőlapok kitöltésétől, azonban mégis komoly nehézségeket okoz olyankor, amikor a kutató nem egy időben adja vissza a tételekel, különösképpen pedig akkor, amikor ezek közül valamelyiket hosszabb tanulmányozás céljából magánál tartja. 4 tételenkénti kérőlap sokkal előnyösebb. A kérőlapoknak gyakran az ellenőrzés megjegyzéseire szolgáló rovatai vannak: a terem* íeiügyelö láttamozási (aki meg állapította, hogy vajon a dokumentum nem tartozik-e a nem«kladhatók közé, kora, az anyag állapota, védelme síb. miatt) • az irat visszahelyezésére vonatkozó megjegyzés (akár a dátum, akár a raktáros neve). Némely levéltárban kitűnő rendszert vezettek be: a kérőlap hátára a kutatási szabályzat k onatát nyomtatták, felhiván a figyelmet a dokumontum-kikérós teltételeire, a nyitvatartási időre, a kötelezettségekre és tilalmakra (ruhatár ós ellenőrzés, dohányzási, átmásolás! tilalom stb. a kiadványból egy példánynak a levéltár számára w aló beszolgáltatása, stb, ...). Javaslatok Kilépve abból a tartózkodásból, amellyel mindig viseltettünk az egyes országok által kövé^ tett gyakorlattal szemben, javasolni szeretnénk itt, hogy valamennyi, az iratok kutatásra kiadásával kapcsolatos technikai problémát komolyan gondoljunk át. Miután kezünkben vannak a formulák, kérőlapok, őrjegyek stb. típusai számos levéltárból, sőt miután 42 európai állam több mint 400 minden kategóriába tartozó levéltárát látogattuk meg, s miután közülük nem egynek kutatótermó* ben kutatóként magunk is dolgoztunk, kötelességünknek tartjuk, hogy egyszerűsítési eljárás elfogadására tegyünk javaslatot, <L Nélkülözhetetlennek tartjuk, hogy a levéltár titkársága rendszeresen naprakész állapotban tartson egy ku t&tómy ilv á nta r t á s t s ugyanakkor gondosan őrizzen róluk egy ssémélyl dossziét, mindegyiket számsorrendben vezetve. Ez az egyéni űrlap általános felvilágosításokat tartalmazzon: a) a kutatóra vonatkozóan; név, keresztnév, címek és foglalkozás, állampolgárság, lakcim. személyazonossági Igazolvány vagy útlevél száma; esetleg, ahol ezt megkívánják, annak a szervnek neve, amely a kutatót ajánlotta ^ b) munkájára vonatkozóan: a kutatás tárgya; esetleg a közvetlen célja (ügyviteli, perrel kapcsolatos bírósági, nyugdíjügyi, genealógiai, tudományos kutatás stb.), esetleg a kitűzött végcél megjelölése (doktori disszertáció, vizsgadolgozat stb.). Ez az űrlap feltünteti még a kutató kívánságára a levéltár által vállalt kutatásokat Is, mikrofilmezésre. Fénymásolatra vonatkozó kívánságait stb, .., Bécsben és a legtöbb német és olasz levéltárban az a kitűnően bevált gyakorlat, hogy magára a kérőlapra vezeti rá a kutató napról-napra az általa átnézett jelzeteket. Ezzel szemben a párizsi árchives Nationales által megkívánt lényképet fölöslegesnek tartjuk. Sflt azt. hisszük, hogy sokkal Jobb. ha csak a témáját Jelölik meg a kutató számára a levét tár által végzett kutatásoknak, nem pedig részletesen a jelzeteket és más, e kérés kapcsán megadott felvilágosításokat: elég utalni a kutatás külön kérőlapjára, amelyet meg kell tartant (nem feledkezve meg a feltétlenül szükséges anyagvisszaküldési űrlapokról sem), 2. Személyi dossziéja megkönnyíti a kutatónak, hogy kitöltse dokumentum kérőlapját. Heve,: keresztneve, esetleg dossziébeli vagy nyilvántartó kartonjának száma elégségesek (a cim és egyéb adatok kivételével), azonfelül a dátum és a kért dokumentum Jelzete, Kérőlaponként egyetlen jelzet írandó fel, k kérőlap erős papírból vagy nagyon vékony kartonból (nem pedig vékony papírból, mint nagyon sok levéltárban, ahol Is tönkremennek és léghuzattól elröpülhetnek), ha lehetséges, nyomtatva ké?e