Levéltári Híradó, 9. (1959)

Levéltári Híradó, 9. (1959) 3–4. szám - A LEVÉLTÁRI MUNKA KÉRDÉSEI - Bautier, Robert-Henri–Padányi Gulyás Gyuláné: A levéltárak a történeti kutatás szolgálatában: összefoglaló jelentés az V. Nemzetközi Levéltári Kerek Asztal Konferencia számára, Lisszabon, 1959 / 63–106. o.

iratkozási számon és a személyi adatokon (név, állampolgárság, cim) kívül az érdekelt fény* képe (a másodpéldányt a kutató aktájához csatolják) és a levéltár pecsétje; e belépőjegy minden évben a íoiyó évszámmal újra lebélyegezendő. D - Kutatók személyi nyilvántartó kartonjai és lapjai Kutatónaplók Ha a kutatási igazolvány ritka Is, sokkal gyakoribb a kutatók nevének dossziéban vaíó nyilvántartása. Ez a személyi riyilvántartólap tartalmazza áagára a kutatóra vonatkozó felvilágosiíásokon kívül kutatásainak tárgyát és a kiadott dokumentumokra vonatkozó adatokat (AlsóSzászország, Csehszlovákia, Hessen, Rajna-Ffalz, Sevilla, s néhány olasz levéltár). Néha a jé leniét napjait lebélyegzik ezen. Bajorországban és Romániában a kutatott jelzetek az egyéni dosszié kartonjain lei vannak tüntetve. Másrészről néhány levéltárban kutatónaplót vezetnek, amelyet a kutatóknak alá kell irniok s amelyben megjelölik a. kiadott dokumentum jelzeteit (Belgium, Görögország, flessen, MPK, l*ubáb fcécord Office. A párizsi országos levéltárban a következő nyilvántartási segédeszközökkel rendelkeznek: a) a kutató nyilvántartólapja, amelyre a személyazonosságra vonatkozó észrevételeket ráveretik:, egy fényképet fűznék hozzá, s a végzett kutatásokra, mikrofilmezésre vonatkozó megjegyzéseket ... b>) a kutatóna.pló, melyre a teremfelügyelő levéltáros naponként rávezeti a kutatónak kiadott iratok állapotát c) a kutatók nevét feltüntető kartonnyilvántartás, moly egyszerűen a kutatási napokai mutatja és következésképpen utal a kiadott dokumentumok részletadatai tekintetében a kutatónaplóra; egy füzet, amelyet a raktáros vezet, s ez egyszerűen csak följegyzi a kiemelt és visszareponáft iratok jelzeteit, A nyilvántartásnak és kartonoknak ez a rendszere mintegy száz éve van érvényben és könnyűvé teszi az ellenőrzést it A KUTAIÓTEREM ÉS A KUTATÓK LEHETŐSÉGEI A *. Egy vagy több kutatóíereni Az Egyesült Államok országos levéltára mellett, ahol minden (a különböző szövetségi főhatóságoknak megfelelő) osztályon egy-egy kutatóterem van s ezenkívül külön terem a genealógiai kutatások számára, a levéltárak általában az egyetlen kutatótermet részesítik előnyben, Magyarországon azonban kéj külön terem van, egyikük 32 hellyel a régi fondok (1867 előtti dokumentumok, családi levéltárak és gyűjtemények) kutatása, másik 45 hellyel a modern levéltárak (4867 utáni dokumentumok) kutatása számára.. Némeíy államban azonban külön kis termet tartanak fenn egyes kiváló személyiségek, ismert professzorok számára (néhány olaszországi és svájci levéltárban, a bécsi Haus-, Hot* und Staatsárchivban, az Aragon-i Királyi Levéltárban, a Müncheniben és a Caracas-iban), sőt a régi levélta* rosok számára is (Belgium), Ugy látszik, hogy ez a megoldás, amelyet valaha kárhoztattak, újra divatba jött mert ezt találjuk a Kobienz-i egészen uj levéltárban, valamint a Német Szövetségi Köztársaság és Svédország levéltárépitkezési terveiben is. Ezek valamennyien 4960-ra épülnek föL Stockholmban 20 különszobát terveznek a kimagasló személyiségek kutatásai számára. Másutt, némely olasz, spanyol vagy portugál levéltárban, előfordul gyakorta, hogy a levéltárosok saját hivatali helyiségükben fogadják a kiváló személyiségeket, vagy hogy ezeket valamely nem használatos hivatali helyiségben helyezik eL 68