Levéltári Híradó, 9. (1959)

Levéltári Híradó, 9. (1959) 3–4. szám - A LEVÉLTÁRI MUNKA KÉRDÉSEI - Bautier, Robert-Henri–Padányi Gulyás Gyuláné: A levéltárak a történeti kutatás szolgálatában: összefoglaló jelentés az V. Nemzetközi Levéltári Kerek Asztal Konferencia számára, Lisszabon, 1959 / 63–106. o.

Külföldiek b el G p é s e Ami külföldieknek a levéltárba való bejutását illeti, az országok három csoportját különböztetjük meg ebből a szempontból. 1. -Némeljr államban egyáltalán nem tesznek különbséget saját vagy idegen állampolgárok között, a kitöltendő kutatási engedélykérőlap azonos és az útlevél esetleg á hazai személyi igazolványt helyettesit! (Ausztrália, Ausztria. Belgium, Dánia, Finnország, Görögország, Éollandia, Luxemburg, NSzK, Olaszország, Venezuela), Néha elegendő a levéltár igazgatójának egy szerű engedélye (Svédország. Svájc, olyan országok, ahol a belépés teljesen szabad a külföldiek számára,). Magyarországon az iratok kutatását külföldiek számára csak 1918. október 314 időhatárig engedélyezik; míg saját állampolgárok számára a kutatási határidő 1944 (kivéve a Külügyminisztérium és néhány belügyminisztériumi szerv fondjait). 2. - Más országok az idegen áliampoigár diplomáciai hatóságainak ajánlatát kérik (BadenVüriíemberg, NSzK, Portugália, Public Record Oífice), vagy konzuli támogatást (Rodézia, Spanyol* ország), Franciaországban ajánlólevelet kivannak meg vagy a külföldi állampolgár hazájának Franciaországban élő diplomáciai hatóságától, vagy Franciaországnak az illető országban élő külképvisélőjétől, vagy - kivételes esetben - elegendő egy francia egyetemi személyiség ajánlólevele is. A Public Reccord Office esetenként elfogadja az Európátanács ajánlását. 3. - Végül némely ország a külföldiek kutatását saját külügyminisztériuma engedélyezéséhez köti (Csehszlovákia, Lengyelország,. NDK, Románia), illetőleg az JSA-ban az amerikai külügyminisztérium engedélyéhez. Magyarországon az engedélyt az 4948-1944 évek közötti iratanyag esetében diplomáciai utón kell kérni. Amikor a külföldi tudósok szempontjából liberálisabb értelmezést, fejlődést állapithatunk meg, s ezt: örömmel tesszük, engedtessék meg nekünk, hogy azt indítványozzuk-, még nagyobb erőfeszítéssel törekedjünk afelé, hogy a jelenleg érvényben lévő gyakorlat egységesebb legyen és amennyire lehetséges, részesítsük egyenlő elbánásban a külföldiek tudományos munkálkodását a saját állam polgárainkéval -C •** Kutatási igazolványok A főbb levéltárakban, ahol a kutatókat nem ismerheti a személyzet, ugy vélték, hasznos lesz, ha beiratkozásuk bizonyítására a könyvtárakhoz hasonlóan olvasójegyet (kutatási igazolványt/ bocsátanak rendelkezésükre. Ilyen igazolványokat ad ki a Vashingtoni országos levéltár, a iondoni Public Record Office, Ilyent használnak Sevillában, a lengyel és román levéltárakban, Ghánában s egy idő óta a párizsi Archives Nationalesban is, valamint a francia Külügyminisztérium és a. Tengerentúli Franciaország levéltárában. Romániában az igazolvány 6 hónapra érvényes és egyszer újítható meg; némelykor egy adott fondra korlátozzák vagy a kutatás egy válfajára. Másutt egész évre szól és tetszés szerint megújítható. Lengyelországban a kutatási szabályok figyelembe nem vétele, a dokumentumoknak nem a megadott kutatás céljára való felhasználása és a tudományos felkészültség hiánya a kutatási igazolvány bevonására vezethet Franciaországban időszaki (egy hónapig érvényes) megnemujitható igazolványt adnak ki az * alkalomszerű* kutató számára, vagyis akinek néhány kutatási alkalmon tul nincs keresni valója a levéltárban, éppúgy mint ideiglenesen annak a kutatónak, aki még nem kapta meg állandó igazolványát Ez utóbbi elnyeréséhez a kutatónak be kell adnia a Felvilágosító Irodán két személyazonosságátigazoló fényképet Időszaki (zöld) és állandó (sárga) igazolványok a kutatóterem bejáratánál leadandóki távozáskor visszaadják őket. Az állandó belépőjegy tartozéka a be67