Levéltári Híradó, 9. (1959)
Levéltári Híradó, 9. (1959) 1–2. szám - A LEVÉLTÁRI MUNKA KÉRDÉSEI - Ankét a levéltári rendezésről / 25–49. o.
séges ismereteket, kár volna ezek egy részét átadni a feledésnek s később, ujabb munkaidő ráfor* ditással szerezni meg. A megkérdezettek harmadik csoportja azt a véleményt vallja, hogy segédleteket kell és lehet még a finom, sőt még a durva rendezés előtt is késziteni, de bizonyos segédleteket csak a rendezéssel párhuzamosan lehet, ül. kell elkészíteni, esetleg csak előkészíteni, ismét másrajta segédleteket pedig csakis a rendezés befejezése után lehet és kell elkészíteni. Az alacsonyabb szintű segédletek egy része elkészülhet a rendezés előtt is, másik része (numerikus anyag csomójegyzéke, tárgyi csoportositásu anyag áttekintő raktári jegyzéke, vagy repertóriuma) a rendezéssel együtt, a magasabb szintű segédleteket viszont a rendezés után célszerű elkészíteni. A második alkérdésre érkezett válaszok általában azt állapítják meg. hogy minden rendezési munka eredményét valamiféle segédletben rögzíteni lehet és kell. Többen hangsúlyozzák azt, hogy a rendezés és a segédletek mélységét gondosan össze kell egyeztetni. «Ha kevesebbet mond a segédlet a rendezés által nyújtott lehetőségeknél - írja az egyik kartársunk - tulajdonképpen elvész a rendezési munka egy része. Viszont, ha az anyag rendezettségénél többet akar mondani a segédlet, az iratanyag rendjének és a segédletnek a logikus összefüggése elhomályosul és igy .„. nem lehet kellőképp hasznosítani a kutató tájékoztatásánál Az egyes rendezettségi szinteknek megfelelő segédletekkel kapcsolatos válaszok ismertetése tulajdonképpen egy későbbi, a levéltári segédletekről tartható ankét nyersanyagának lehet tekinteni. Ezek ismertetésére tehát nem térek ki. VII. A hetedik kérdés: ^Véleménye szerint mi lenne a következő lépés levéltárában az iratok jobb kezelhetősége, felhasználhatósága érdekében?* Erre az egészen általános jellegű kérdésre beérkezett válaszok egy része a rendezési, selejtezési és segédletkészitési munkákat emelik ki. Néhány válasz az anyag elhelyezésére szolgáló raktárak kérdését emliti, de van olyan válasz is. mely szerint «Levéltáramban az iratok Jobb kezelhetősége, felhasználhatósága érdekében a következő lépési jobban felhasználni őket, azaz több lehetőséget (elsősorban időt) biztosítani a levéltárosnak feldolgozásukkor. Összes fontos állagaim kutathatók és lényegileg el vannak látva segédkönyvekkel.* A rendezést hangoztató válaszok nagyobbik része az eredeti rend különböző szintű helyreállítását tartja aktuális feladatnak. Mindössze néhány olyan válasz érkezett, mely a tárgyi egységek kialakítását sürgeti. Mint előbb már említettem, néhány válasz aktuális feladatnak tekinti a selejtezést is. Igen nagy a száma azoknak, akik a segédletek készítését tartják a levéltár soronkövetkező feladatai egyikének. Ezek közül az israertetőleltár mellett a repertórium és a tematikai feltárás látszik a legnépszerűbb műfajnak. Összefoglalóm végéhez érve ismételten rá szeretnék mutatni arra, hogy a válaszok kiértékelése nem volt könnyű feladat ezért ne ítéljék meg tul szigorúan. Kb. 90 gépelt oldalt tesznek ki a válaszok s egyenkénti terjedelmük az alig féloldaliéi a 6 sűrűn gépelt oldalig: terjed. így minden hozzászólást, minden véleményt részletesen ismertetni nem lehetett. Néhány érdekesebb, jellemzőbb hozzászólást a Levéltári Híradó teljes terjedelemben le fog közölni. Külön nehézséget Jelentett a válaszok egy részének felületes, pongyola fogalmazása. A lassan forraálódá terminológiánkat néhány kartársunk egészen önkényesen kezeli és alakítja saját pillanatnyi elgondolása és szeszélye szerint 33