Levéltári Híradó, 9. (1959)
Levéltári Híradó, 9. (1959) 3–4. szám - A LEVÉLTÁRI MUNKA KÉRDÉSEI - Oltvai Ferenc: A levéltárak dolgozóinak közreműködése a mezőgazdasági termelőszövetkezeti iratkezelésének megszervezésében és megjavításában / 45–53. o.
Az iratok a tsz szervezetében Jönnek létre; A mlntaalapszabály szerinti szervezet a következői i •• "! • I . f il közgyűlés brigádvezetők: növénytermesztő ellenőrző bizottság állattenyésztő vezetőség kertészeti elnök , tehenészeti agronómus sertéstenyésztő könyvelő és adminisztrátor sertéshizlaló műhelyvezető stb* A szövetkezet demokratikusan épül fel. Uegíőbb szerve .a közgyűlés <* amelyen maga a tagság dönt az évi termelési terv, pénzügyi terv, az évvég! zárszámadás elfogadásáról, az uj tagok felvételéről, a hanyag és szövefkezetellenes tagok kizárásáról. A közgyűlésnek tehát* amely a tsz teljesjogü gazdája, igen rontos szerepe van a közös gazdaság irányításában* Az ellenőrző bizottság a tsz társadalmi ellenőrző szerve* Az elnöktől és a vezetőségtől teljesen függeűen szerv, csak a tagságnak tartozik felelősséggel. Tagjait a közgyűlés vá* iasztja* Feladata* az alapszabály betartásának és a vezetőség munkájának ellenőrzése, a ter* melőszövetkezeti közös vagyon megőrzése, a gazdálkodás, a pénzügyi tevékenység, valamint a tagokkal való elszámolás ellenőrzésének biztosítása* Az ellenőrző bizottság vezetője a közgyűlésen az elnöki beszámoló után köteles vizsgálatainak eredményéről beszámolni és Joga van a hibák küavitására javaslatot tenni. Évente kétszer általános vizsgálatot, az egyes munkaterületen pedig negyedévenkint ellenőrzést köteles tartani* A mezőgazdasági nagyüzemben a munkaszervezet alapvető formája a termelőbr> gád. Pl, a növénytermesztésben egy**egy brigád 45*60-^0 főből áll* Az állattenyésztési brigád sajátossága az, hogy minden állatfélénél külöiHcülön brigádot kell kialakítani, függetlenül az ott, dolgozók számától. A kapásnövények müvelését ma még nem tudták ugy gépesíteni, mint a gabonafélékét Ezért gondos megművelésükre brigádon belül kisebb szervezeti egységeket: d**8-*t0 főből álló munkacsapatokat hivnak létre* A tsz-eknek általában segédüzemeik is vannak* Ezek nélkülözhetetlen kiegészítői a termelésnek. Olyan tsz ma már nincs is, ahol ne volna daráló üzem* Két szegedi tsz«ben villanyerőre berendezett nagy telje* sitményü fűrészüzem működik*, A termelőszövetkezetek iratai már lényegesek számunkra, bár nem mindegyikét gyűjtjük be. Helyes, ha termelési, táji jellegű tsz-ek iratainak gyűjtésével, figyelemmel kisérésével foglalkozunk* Bizonyos, hogy Csongrád megyében inkább a makói hagyma termesztésével fog* lalkozó tsz-t részesítjük előnyben, mint egy gabonatermesztő, és állattenyésztő tsz^ét, A ter* melőszövetkezeti iratanyag üzemi Jellegű, tehát azok részletesebb ismertetése nem szükséges* gyakorlatunk elégséges ahhoz, hogy az iratfóleség megnevezésével és az üzemszervezet ismeretében el is tudjuk képzelni a létrejött iratféleségeket Az iratokat három csoportba oszt* Juk, Az első csoportba a vezetéssel kapcsolatos iratokat soroljuk és azokat amelyeket iktatás nélkül, tárgyuk szerint külön-külön raknak le. A második csoportba a könyvelés mellett ve* zetett különböző nyilvántartási könyveket soroljuk. A harmadik csoportba a könyvelés iratait osztjuk be* ' I* Levelezések iratai Iktató Közgyűlési és vezetőség gyűlési jegyzőkönyvek Működési engedély • Szerződések, statisztikai Jelentések, tervek stb. iratai. 48