Levéltári Híradó, 9. (1959)

Levéltári Híradó, 9. (1959) 3–4. szám - A LEVÉLTÁRI MUNKA KÉRDÉSEI - Ila Bálint: A mikrofilm a levéltárban / 33–44. o.

zében. Arra is szolgai azonban, hogy 30 méteres tekercseinket részokre ossza és így a jobb tájékozódást biztosítsa Jumjna gépünk külön cimfelvevő lencsével van ellátva* mely a cim szövegét szabad szemmel jói civásható nagyításban reprodukálja* A cim tartalmazza az anyagot őrző levéltár nevét, az anyag megnevezését és jelzetét, aíiim készítőjének nevét és a készítés keltéi valamint a cim sorszámát 4! szükség szerint írunk a cimre az anyag teljességére és rendjére vonatkozó megjegyzéseket is, de ha ezek nagyobb terjedelmet igényeinek, akkor külön lapot készítünk róluk és azt a cim után vesszük fel, A cim tartalmát és nagyságái az anyag természetes minősége és tagolódása, esetleg raktári rendje szabja meg* Mint a franciák, ügy mi sem szeretjük a hosszú címeket és gyakorlatunkban csomó* laduia, téka. cista stb. egység alko? egy címei. Elhatároló tényezőnek számítjuk a kezelés, kutatás és nyilvántartás követelményeit is* Könyvet kötetet, proíokollümoí mindig egy cimre veszünk, mégha abnormis terjedelmű is, hacsak a tartalom vagy két különböző egység egybekötése a szétbontást nem indokolja*, Minthogy a cimek számai egy levéltáron vagy sorozaton belül folyamatos futószámok, ezek ké-gozik a film nyilvántartás és egyben a ~ később ismertetendő * filmlajsírom készítésének alapjai. b) Felvételezés és előhívás A felvételezésre Agfa biztonsági, két oldalon perforált negatív normálfilmet használunk, Jumma gépünk perforálaüan filmre nem is alkalmas* Eddigi munkánk során többségben egyéni kezelést ki* vánó anyagok kerültek sorra, olyan állagok, melyekben egymás mellett pergamen és papír anyagú* kis és nagyalakú* pecsétes és vetemedett, kontrasztos és elhalványul* vagy átütött írású okmányok váltakoztak, egyszer egészen vékony vonatu írássá!, máskor ugyanazon az oldalon két vagy többféle tónussal* A szériában nem egyszer normál alakú irat után méterekre terjedő tekercs fcftvetiw* zett Mindez nem hétköznapi feladat elé állította a felvételező dolgozókat és bizony kezdőiben, mig a gyakorlatot meg nem szerezték, a felvételezési hibaszázalék elég jelentékeny volt. Sőt a .elvételeken meg lehetett látni a tömegkezelés jeleit holott egyéni kezelésre lett volna szükség* A kiszabott telje* sitévSi előírások a mennyiséget vették alapul, erre helyezték a fősúlyt nem a minőségre; mm mindig volt meg tehát a lehetőség különbséget tenni a különböző fajtájú iratok felvételezésében* Bár ma már Jobb a helyzet az egyéni és tömegíelvételezés munkafeltételei még mindig nem kielágitöek, Ta* Ián az ennek az oka, hogy a nem szakértő szem© aligha veszi észre a különbséget a kétfajta anyag filmjei között, ezért a minőségre vonatkozó megjegyzéseinket nsra látták eléggé indokolva. Oiyan véleményt is hallottunk, hogy a csak szakértő által felfedezhető minőségi többlet helyett a mennyiségre kell a súlyt helyezni, nem baj az, ha a reprodukciók nem művészi alkotások. Pedig nagyon téves ez a nézet Szerencsére felvételezőink nagy gyakorlata, hosszú éveken át szerzett kiváló praxisa, amely a Jó munka legfontosabb feltétele, sok nehézségen áisegit. s-ok nehézséget önsegéllyel megold* Nem foglalkozhatunk itt bővebben azokkal az íratlan szabályokkai, melyek évek'folyamán a felvételező munkára kialakultak* A tapasztalat alkotta őket igen jól beváltak, egyiket-más!kat újításnak elfogadták* Rámutatunk arra. hogy a mi budapesti, két évtizedes tapasztalatunk szerint a feudáliskori, különböző formátumú és minőségű hatok kicsinyitési mértékére íoiesleges bár* miféle normát megállapítani* Ezt a gyakorlat maga a legjobban kiérleli és táfg a?, előre inegfirgalmazott szabály mar ismételten rossznak bizonyult, a tapasztalat sohasem csali mey«. M^g lőhet határozni a redukció mértékéi a modern iratokra, mi azonban Jummán itt sem igen szoktuk átlépni a 15-ös kicsinyitési arányt Gépünk a redukció mutatóját a címre automatikusan Uh veszt A legnagyobb gondot okozták és okozzák máig is a bekötött könyveli. Ajz a külföldi gya« korlat hogy a felvételezés előtt szétszedik a kötetei és a filmezés után visszaáliitják a kötést nálunk még ma sem nyert teljes elismerést, sőt anatéma alatt van a kötés némi megfeszítése is* mely a tökéletesebb felvételt segítené elő* A tények azonban lassan bár, de iü is helye: Irájjjb-a terelik a felfogást, ma már bizonyos esetekben megbontható a kötés, ha az a filmazés után. ere* deti formájában helyreállítható* 35