Levéltári Híradó, 9. (1959)

Levéltári Híradó, 9. (1959) 3–4. szám - A LEVÉLTÁRI MUNKA KÉRDÉSEI - Szekeres József: Szempontok az ellenforradalmi rendszer büntetőbírósági iratanyagának selejtezéséhez / 24–32. o.

9« felterjesztés a H. fokú bírósághoz fellebbezésről.; nyomtatvány* mely az ügy vádlottjának, tárgyának megnevezését és lajstromozását tartalmazza* 10* másod- és harmadfokú bíróságok kézbesítési vevényel* 11* törvényszéki végzés* amellyel a másod- vagy harmadfokú bírósági ítéletét az ügyben ér-. dekelt feleknek megküldik* 12, rendőrségi határidő figyelmeztetési levelezőlapok* 1& a fogoly elővezetésével, szállításával kapcsolatos költségjegyzék és számlák. Az indokolás a következőkben foglalható össze: ad 1. SemmiTéle lényeges adatot nem tükröz. ad 2, A rendőrség külön lapon közli a lakást, a megkeresés! lap soha nem tartalmaz adatot ad< 3* Amennyiben az ügyben valamilyen ok miatt nem történt intézkedés, ugy a nyilvántartási iroda mechanikusan határidőket ad és azok lejártáról Jelentést küld* ad 5. Az ítélet tartalmazza a vádlott előéletére vonatkozó megállapítást, de csak büntetett vagy büntetlen előéletű megjelöléssel. Amennyiben a vádlott büntetett előéletű, ugy célszerű az erkölcsi bizonyítványt megtartani, mivel azon az ellene folytatott összes eljárás adatai szerepelnek* ad 6, ítéletből kitűnik* ad 7. Az ítélet szövege feltűnteti a védőügyvéd nevét, ad.8^ Semmiféle szempontból nem fontosak* ad

H

h Ismert adatokat tartalmazó nvom látvány, ad 10. Semmilyen lényeges adatot nem tükröznek. ad 11, Semmilyen lényeges adatot nem tükröznek* ad 12. Lásd a 3. pontban mondottakat ad 13. Az ügy menete szempontjából kevésbé lényeges iratok* A per csomók belső selejtezése alkalmával semmiképpen ki nem selejtezhető iratíölék a következők: ítéletek, ítélethozatal! Jegyzőkönyvek, tárgyalási, tanúkihallgatási Jegyzőkönyvek, vád* irat nyomozati iratok (feljelentés, detektiv-jelentések, kihallgatási Jegyzőkönyvek) személyleírás-, körözőlevél, orvosi vélemény és felülvélemények, beadványok, szakértői jelentések, bűnjelek. Az itt felsorolt iratokat miután azok a per szempontjából lényeges adatokat, mozzanatokat íurdula* tokát tartalmaznak, nem szabad kiselejtezni, hanem fontos per esetén az alszámok sorrendjében kell megőrizni. 5« Statáriális bíráskodás iratanyaga Az ellenforradalmi rendszer fennállásának negyed-százada alatt három alkalommal rendelte el a statáriális (rögtönitélő) vagy gyorsított eljárás alkalmazását Első alkalommal uralomra Jutóba után 1919-ben, majd 1931-ben és 1938-ban* A statáriális eljárás lényege az* hogy a kapitaUsla K» sadalom fennállása és belső rendje szempontjából veszélyes haladó mozgalmak ellen, valamint b> zonyos bűntettek gyors megtorlására elrettentő hatású Ítéleteket hozzanak* A statáriális bíráskodás iratanyaga a büntetőtörvényszék egyéb iratai közé sorolva található és csupán a lajtromszám előtt leitüntetett betűjelből állapitható meg a különleges eljárás, ilyen JeK 31