Levéltári Híradó, 9. (1959)

Levéltári Híradó, 9. (1959) 3–4. szám - A LEVÉLTÁRI MUNKA KÉRDÉSEI - Szekeres József: Szempontok az ellenforradalmi rendszer büntetőbírósági iratanyagának selejtezéséhez / 24–32. o.

4* A büntető ügyek percsomón belüli selejtezése Az előzetesen elmondottakból következik, hogy a büntetőtörvényszékek által tárgyalt egyes büntettek esetében, lüggően a bűntény jelentőségétől vagy elkövetőinek számától, különböző nagy* ságu percsomók, különcsomók keletkeznek. Nem célszerű, ha ezeknek belső selejtezését a történelmi képzettséggel nem rendelkező birósági irattári személyzetre hagyja a levéltáros, ezért a nagyobb terjedelmű iratcsomókat, függetlenül azok tárgyától, minden esetben be kell szállítani s a belső munka alkalmával eldönteni, mennyiben érdemesek azok megőrzésre* Azoknál abüneseteknéi, amelyek minden szempontból levéltári megőrzési kivannak, felvetődik az anyag egy-egy peren belül való selejtezésének problémája. Nyilvánvaló az. hogy ha egy jelentős ügy percsomója megszabadul egy egész sor lényegtelen intézkedést tartalmazó vagy rögzítő irattól, sokszor egyszerűbb annak tárolása, kezelése* de még a kutató számára is könnyebbé válik használata* Egy büntető ügy percsomójába betekintve * felvételezve, hogy a percsomók belső rendje nem bomlott fel, — először az un. kezdő iratok, mint a feljelentés, a vizsgálati indítvány, a vádirat, általánosságban a nyomozás iratai tűnnek elő* Tovább lapozva bűnjelek, kihallgatási Jegyzőkönyvek, vádtanácsi határozatok, az elsőfokú ítélet, a fellebbviteli bíróságok ítéletei és a jogerősségi végzés, valamint a büntetés végrehajtására vonatkozó iratok találhatok. Ezek az iratíélék tükrözik a per menetét, mig számtalan más közbeeső irat csupán a technikai lebonyolítással kapcsolatban keletkezeti, s került - az ügy lényegére nézve érdektelen adatokat tartalmazva, w" a percsom óba* Ha a mennyiségi megoszlás kerül vizsgálatra, akkor megállapítható, hogy a percsomó kb* 30 %-Át teszik ki az érdektelen iratok, Egy 4956-ban raktári munkaerőkkel törvényszéki anyagokban végzett belső selejtezés alkalmával *- amikor is csak a kézbesítési bizonylatok kerültek kiselejtezésre, az iratanyag mennyisége kb, 20 %-kal csökkent A gya* korlati eredmény tehát azt mutatja, hogy a törvényszéki iratanyag végső elhelyezése vagyis un. mintaáüványozása előtt célszerű a belső selejtezés végrehajtása helynyerés és könnyebb kezelhetőség miatt, A percsomón belüli selejtezés szempontjából közömbös, hogy az iratok alszámok szerinti rendben vannak-e vagy sem, mert a belső selejtezés csakis bizonyos irattipusok tömeges jellegű eltávolítását jelenti, amely nem kivánja meg sem a belső rendezettséget sem a tartalmi megismerést Sőt egyenesen ésszerű előbb belső selejtezésnek alávetni a percsomót és csak azután alszámok szerinti rendbe rakni* A belső selejtezés előtt el kell készíteni a selejtezési utasítást amelynek világosnak és lehetőleg példákkal illusztr altnak kel! lennt Szükséges a nem selejtezhető iratíélék körének megjelölése, kihangsúlyozva, hogy a két csoport közül egyikben sem szereplő iratTéiék meghagyására, illetve kiselejtezésére a selejtezést vezető utasítása irányadó* A munka rendszeres ellen* őrzése nem hanyagolható el. Ehhez képest minden egyes percsomóból a kiselejtezett iraüélék az ellenőrzésig külön-külön palliumban őrzendők. Természetesen a selejtezés biztonsági szabályainak ilyen kiterjedő megállapítására csak különleges fontosságú iratanyagnál van szükség. A belső selejtezésnél eltávolítható iratfélék a következők: 4* a kézbesítési bizonyítvány, térti vévény* 2* lakásmegkeresési lap a rendőrségi bejeién tő hivatal feléi 3. scontró-Iap ; nyilvántartási idő lejártáról értesítő iraU 4. idézőiével, amely a tárgyalási határnapról értesiti az ügyben érdekelteket* 5. erkölcsi bizonyítvány, ha a vádlott büntetlen előéletű; 6* végzés a főtárgyalás napjának kitűzéséről, amelyet az összes érdekelt megkap* 7

T ügyvédi vagy ügyvéd helyettesítési meghatalmazások* 8* borítékok 4 30