Levéltári Híradó, 9. (1959)

Levéltári Híradó, 9. (1959) 1–2. szám - A LEVÉLTÁRI MUNKA KÉRDÉSEI - Ankét a levéltári rendezésről / 25–49. o.

ANKÉT_ A L|VÉLXÁ_RI_ RENDEZÉSRŐL A Művelődésügyi Minisztérium Levéltári Osztálya attól a céltól vezérelve, hogy a magyar le* véltáiügy aktuális kérdéseit minél célszerűbben oldhassa meg, s hogy á levéltári elmélettel kapcsolatos egészséges vitát bontakoztasson ki a levéltárosok körében, 1959. február 27<-én vitát rendezett az Országos Levéltár kutató termében a levéltári rendezés problémájáról. A LOK biztosítani kivánta azt, hogy a vitában kifejezésre jusson lehetőleg minden levéltári tudományos dolgozó véleménye, s ezért azt a módszert követte> hogy egy hónappal a vita napja előtt 6 pontból álló kérdő* ivet küldött ki a budapesti és vidéki levéltári tudományos dolgozókhoz. A kérdések igyekeztek felölelni a levéltárosok körében a rendezéssel kapcsolatban tapasztalt tisztázatlan elvi és gyakorlati problémákat A beérkezett válaszokat Bekény István, az Országos Levéltár II. osztályának vezetője összegezte és készített az összegezés alapján vitaindító referátumot. A LOK ugyanakkor felkérte Varga Endrét az Országos Levéltár helyettes főigazgatóját Bakács Istvánt az Országos Levéltár III. osztályának vezetőjét. Ort Jánost a budapesti 1. sz. Állami Levéltár mb. vezetőjét és Jenéi Károlyt a Központi Gazdasági Levéltár levéltárosát, hogy különböző szempontok alapján készítsenek korreferátumot. A vitán részt vettek a budapesti levéltárak tudományos dolgozói, valamint a területi le» véltári felügyelők* Az alábbiakban közöljük a vitaindító referátum teljes szövegét, valamint a korreferátumokról és a hozzászólásokról felvett jegyzökönyvet Szedő Antal, a Levéltári Osztály vezetője mondott megnyitót, amelyben kifejtette, hogy szükségesnek tartja pár szóban magyarázatát adni annak, mi vezette a Levéltári Osztályt, amikor ilyen vitadélutánok sorozatos rendezését elhatározta. A levéltári berkekben szokásos módon innenonnan magyarázták ezeket a kérdéseket, - s az egyes levéltárosok munkájának felülvizsgálata során azt tapasztalták, hogy a rendezések kérdésében különböző relfogások vannak. Ez akadálya az egységes munkának. Maga részéről a provenienciá-elvet sohse vallotta dogmának, a tírenneke-Iéle irattári elv alkalmazását abban az esetben tartja megengedhetőnek, ha a meglévő rend nem fejezi ki az iratokat létrehozó szerv struktúráját Magyarországon 10 év óta nagy levéltárrendezési munkák folytak, hiszen a második világháború után, a tanácsok megalakulásáig eltelt időszakban meglehetősen összekeveredtek az iratok, s a levéltárak nagy rendezési-selejtezési munkákat végeztek. Azért jöttünk össze, hogy megvitassuk a különféle felfogásokat és szokjuk meg a vitatkozásokat Akinek van véleménye, adja elő. Azon az alapon, hogy valakinek más a véleménye, nem fogják őt szakmailag kisebb értékűnek tekinteni. így lehet csak kialakítani azt a közvéleményt, mely nélkül nagyon nehéz a levéltárak irányítása. A Levéltári Osztálynak nincs szándékában diktatórikus eszközökkel irányítani a levéltárakat Mindenki mondja el őszintén saját véleményét, hiszen nálunk igén nagy az elmaradás levéltárelméleü téren. Hiányzik a szaMd vita. Ezen kívántunk most segíteni. A múlt évben megindított levéltárosképzés is igényli a levéltárelmélet kialakítását és tisztázását. Megkéri Bekény kartársat referátuma megtartására. Bekény István; A Művelődésügyi Minisztérium Levéltári Osztálya január közepén több mint 60 tudományos dolgozónak küldte meg a rendezési kérdésekre vonatkozó kérdőivet A megadott határidőre összesen 46 válasz érkezett be. Éspedig az Országos Levéltárból 17* a KGL-ből 2. a Bp. 1. sz. Állami Levéltárból 4. a Bp. 2. sz. Állami Levéltárból 2, á vidéki Állami Levéltárakból 21. Az Országos Levéltári 17 Válasz közül 5-^ az I., II. és III. osztályröl, ÍM pedig á vezetés és a mikrofilmező csoportból érkezett. Saját dolgozóinak a Levéltári Osztály a kérdőivet nem adta ki megválaszolásra. [ 1 t A kérdőív első kérdése a következő volt; i • Megengedhetőnek tartja-e az irattárban kialakult rend megváltoztatását az iratok Jobb levéltári kezelhetősége, felhasználhatósága szempontjából?* 25