Levéltári Híradó, 9. (1959)
Levéltári Híradó, 9. (1959) 1–2. szám - A LEVÉLTÁRI MUNKA KÉRDÉSEI - Ankét a levéltári rendezésről / 25–49. o.
Talán fölösleges is megjegyeznem, hogy a beérkezett válaszok nem egységesek. A különösebb indokolás nélküli «igen» és az ugyancsak különösebb indokolás nélküli «nem» között a válaszokban az állásloglalások egész sorozata tükröződik. Ezért a válaszok egyeztetése és összefoglaló ismertetése elég nehéz feladatot jelentett A válaszok döntő többsége szerint az irattárban kialakult rend megváltoztatása az iratok jobb levéltári kezelhetősége és felhasználhatósága érdekében általában megengedhető. Az átrendezésnek kivétel nélküli mindenfajta anyagra való kiterjesztését egy válasz sem javasolta. Meg kell tehát vizsgálni, milyen anyag átrendezését tartják a megkérdezettek megengedhetőnek? A válaszadásnál a megkérdezettek több kritériumot vettek figyelembe; az anyag rendezettségi állapotát az anyag segédletekkel való ellátottságát az anyag korát és az anyag kutatottságát Az anyag rendezettségi állapotát tartva szem előtt átrendezhetőnek minősítették egyesek az olyan anyagot, a) melynek eredeti rendje egyáltalán nincsen, b) melynek eredeti rendje felborult c) melynek eredeti rendjét helyreállítani lehetetlen, d) melynek eredeti rendje nem végleges, e) mely jelzet nélküli, lymbus-állapotban van. Mások az olyan anyagot is, f) melynek eredeti rendje sem tudományos, sem gyakorlati szempontból nem megfelelő, g) melynek eredeti rendje nem tükrözi a szerv szervezetét, működését és ügykörbeosztását h) melynek eredeti rendje numerikus, i) melynek eredeti rendje alaki ismérvekre (irattipusokra) van alapozva, s végül az olyan anyagot j) mely nagy mértékben meghiányosult Az anyag segédletekkel való ellátottságát tartva szem előtt egyesek átrendezhetőnek jelölték meg azt az iratanyagot, a) melynek segédletei egyáltalán nincsenek, b) melynek az eredetileg előirt segédletei nincsenek meg, c) melynek megfelelő segédletei nincsenek, vagyis csak olyan segédletei vannak, melyek használata kevés eredménnyel kecsegtet III- melyek a kutatásra nem alkalmasak és végül k d) átrendezhető egyesek szerint az az anyag, melyben a közvetlen (segédkönyv nélküli) kutatásra nincs lehetőség. Áttérve most már az átrendezhető anyag korára, a válaszok két egymással határozottan ellentétes véleményt juttatnak kifejezésre; Az egyik vélemény szerint csak a régi anyag, vagyis a legalább 60 évnél idősebb anyag átrendezése engedhető meg, mert az ilyenkoru anyaghoz személyi és közigazgatási érdekek már nem fűződnek. Már pedig ezen érdekeket az eredeti - többnyire numerikus alapokon álló - rend jobban szolgálja. 26