Levéltári Híradó, 8. (1958)

Levéltári Híradó, 8. (1958) 1–2. szám - KÜLFÖLDI LEVÉLTÁRI SZAKKIADVÁNYOKBÓL ÁTVETT CIKKEK - Roszlova, A. Sz.: A Moszkvai Állami Történeti Levéltári Intézet: Isztoricseszkij Arhiv, 1955. 5. sz. / 175–181. o.

Roszlova, A. Sz,: i MOSZKVAI ÁLLAMI TÓRT&NB

TI LEVÉLTÁRI INTÉZET (Woricseszkij Arhiv 1955. 5* sz* Í6(M67* 1*) A Központi Végrehajtóbizottság és a Szovjetunió Népbiztosi Tanácsának határozatára 4930. szeptember 3-tól Moszkvában uj főiskolát alapítottak: a Le vél tár tudományi Intézetet (insztyitut arh> vovedenüa). A főiskola 1932-ben a Történeti-Levéltári Intézet elnevezést (isztoriko-ArhivniMnsztyítat) nyerte. Az Intézet főiskolaként kétéves tanulmányi idővel nyilt meg és «.a Szovjetunió levéltári intézményeinek vezető személyzete és tudományos munkatársai képzését* nyerte feladatul. A Történeti-Levéltári intézet megalkotása bizonyítéka volt annak, hogy a Párt és kormányzat milyen Jelentőséget tulajdonit a levéltárügy kiépítésének, uj, magasabb fokra fejlesztésének, a szovjet levéltárak levéltári kincsei védelmének, őrizetének, tudományos és gyakorlati felhasználásának. A levéltárügy előtt álló gyakorlati é.s tudományos problémák Jelentős kiterjedése és bonyolult volta szükségessé tette káderek és történész-levéltárosok képzését akik ^meg tudnak birkózni az uj feladatokkal és akik - a marxizmus-leninizmus egyedüli tudományos elméletével vértezetten - alkalmasak arra, hogy leküzdjék a tevéitártudomány polgári előítéleteit s hogy megalapítsák és továbbfejlesszék a szovjet levéltártudományt Már a Nagy Októberi Szocialista Forradalom utáni első években törfentek kísérletek levéltári káderek kiképzésére, 1922*ben alapították a Leningrádi Egyetem levéltári-archeológiái tagozatát* 1929-től kezdve pedig a Moszkvai Egyetem gazdasági tanszéke történész-archeológus tagozatának keretein belül levéltári szak indult Miután ezek a-tagozatok elkülönültek a levéltárak napi munkájától s nem kaptak irányitást a levéltári szervektől, nem oldhatták meg a levéltárügy területén a legjobban minősített szakemberek kiképzését Elsőnek egy speciális főiskola•- a Történeti LevéltáriIntézet «* amely a levéltárakkal és levéltári szervekkel szoros összeköttetésben állott s azoknak mindennapi szükségleteit és igényeit ismerte - volt képes arra, hogy ezt a felelősségteljes és bo* nyolult feladatot megoldja. A Történeti és Levéltári Intézetre munkálkodása első napjától kezdve nem csupán kiképzési feladatok hárultak, hanem ezekhez az oktatók megszervezése és a tantestület káderekkel való kiegészítése is kapcsolódott Nem kevésbé volt fontos és sürgős feladat a szovjet levéltárak haladó tapasztalatainak kiterjesztése, uj tudományágak kidolgozása, uj tantervek, tankönyvek és oktatási segédeszközök megteremtése, valamint a forr ad alom előtti levéltártadomány örökségének felülvizsgálatával és bírálatával kapcsolatos íeladat is. Az első tanulmányi év végéig (1933, január 1,) az Orosz Szövetségi Köztársaság 32 helyi levéltári szervénél 320 levéltári dolgozó közül mindössze 94-nek volt egyetemi végzettsége. Tehát a levéltári dolgozók 70 2-ának nem volt magasabb képesítése. Különleges levéltárosi képesítést csak igen kevesen tudtak igazolni* s ezek Is a forradalom előtt csupán régészeti tanulmányokat végeztek. Az

1 uj feladatok, melyek előtt a levéltári szervek az első ötéves terv időszakában állottak, valamint a levéltári intézetek és levéltárak bevonása a tudományos kutatóállomások hálózatába, teljes súllyal vetették föl a megfelelő utánpótlás kérdését A levéltári anyag tudományos . feldolgozása széles politikai látókörű, valamint történeti, különösképpen pedig levéltári ismeretekkel rendelkező munkatársakat igényelt Az újjáalakított Intézet 1931 áprilisában kezdte meg működését A szervezetére vonatkozó határozat időpontjától, vagyis 1930. szeptember. 3-tól 1931 áprilisáig terjedő periódust az intézet megszervezése és kiépítése jellemzi. A rendelkezésre álló helyeket a Szovjetunió levéltári kerületei között arányosan osztották szét A központi levéltári igazgatóság körlevelében felhívták a levéltári szerveket* hogy mindén engedélyezetUhelyre okvetlenül két Jelöltet küldjenek. A végleges szétosztás céUa az volt, hogy az n,;, . •;. ..•r-.BTr-n.r-i,. -• -n.. , .-, Vö. Arhiv nője gyelo Nr. 3, (47) 1938, p. 21. 175