Levéltári Híradó, 8. (1958)
Levéltári Híradó, 8. (1958) 1–2. szám - KÜLFÖLDI LEVÉLTÁRI SZAKKIADVÁNYOKBÓL ÁTVETT CIKKEK - Roszlova, A. Sz.: A Moszkvai Állami Történeti Levéltári Intézet: Isztoricseszkij Arhiv, 1955. 5. sz. / 175–181. o.
• Intézetbe olyan embereket osszanak be„ akik valóban dolgozni kivannak a Szovjetunió levéltári intézményeiben * akik a levéltári intézmények jövendő munkatársainak szociális összetételét javítják, a komszomolisía és párttagok részarányát emelik ős a nemzeti kisebbségek xhtézmónyej számé* ra Is megfelelően minősített levéltári kádereket jelentenék. A felmerült feladatokból kiindulva, a Szovjetunió levéltári intézményei -.a párt- és hivatali szervek segítségére támaszkodva ¥ arra törekedtek, hogy az uj proletár káderek képzésének fontosságát a lehető legszélesebb sikon és a nemzeti köztársaságokban és területeken az illető nem?* zetiség dolgozói között népszerűsítsék. Elrendelték, hogy a tanfolyam résztvevői gyárakban, üzemekben, vállalatoknál és kolhozokban folytatott beszélgetések során tudatosítsák a levéltárak políkaí, gazdasági és kulturális jelentőségét a szocialista építés körülményei között A különböző helyeken végzett munkáról a Szovjetunió Központi Levéltári Igazgatóságának kellett jelentést tenni Az első tanfolyamnak 90 résztvevője vtil'tj legtöbbjük különböző országokból,, területekről kijelelt munkás, valamint az államapparátus alkalmazottja volt Az Intézet első tagjai közül nem egy ma levéltári szerveknél és levéltáraknál vezető állást tölt be; LS. N a z I n 'a Levéltári Igazgató ság helyettes vezetője)* IL Belonoszov (a Szakszervezetek Központi Tanácsa központi le* véltárának vezetője). A, A*. Zubrickája (á Szovjetunió Vegyipari Minisztériuma központi levéltárának vezetője), A. L Golovlna és M, L Artamónova (a Moszkvai Tartományi Levéltár vezetője) stb„ A törzstagozaton kívül,az Intézetben még egy előkészítő tagozat is nyílt egyéves oktatási időveL 1934 novemberében esti tagozatot is nyitottak az Intézetnél, amelyben levéltári káderek a termelésben végzett munkájuk megszakítása nélkül vehettek részi, Ugyanakkor az Intézetben ha> romhónapos tanfolyamokat is tartottak a vidéki levéltárak levéltárosai képzettségének emelése céh jából* ilyen módon az újonnan szervezett intézet nemcsak uj kádereket bocsátott ki» hanem a régi káderek továbbképzésével kapcsolatban is hatalmas munkát végzett A'z első két évben az Intézetnek nagy nehézségekkel kellett megküzdenie. Nem volt oktatási l terv, a tanmenetet a laboratóriumi brigád-módszerek mintájára szervezték, s Így a hallgatók előhaladása nem lépte M a kitűzött cél 80 & d át A főiskolának a gyakorlati munkában megmutatkozó hiányosságai! a Szovjetunió Központi Vég* rehajíöbizottsága 49Síi szeptember 494 «A főiskolák és technikumok tantervei és vezetése* tárgyában kelt határozatában megrótta. Még 4932. augusztus 34-én alkottak egy módszertani irodát «az oktatási szervezet JavUasádt célzó rendszeres munkára*, A hivatalra bízták valamennyi tanszék munkájának irányítását és össja* hangba hozását s a felvetődő módszertani kérdések kidolgozását mini például; a) az oktatási mód* szerek kidolgozáss és felhasználása tudományáganként b) a hallgatók előmenetelének megbirálása* e) a tanulmányi programok felülvizsgálata az intézet feladatainak szemszögéből, a történeti és egyéb tudományágak összhangba hozása a levéltártudománnyal, az elméleti munka összekapcsolása a fo lyamaíos gyakoriali oktatással síb« A levéltárakkai, valamint a levéltárak gyakorlati és tudományos munkálataínak vezetőivel szemhen támasztod növekvő igény nem csupán az Intézetben folyó tudományos ős tanulmányi munka el* mélyítésére* hanem egyszersmind a kiképzés tartamának meghosszabbítására vezetett így 4933*ban hároméves, 4Q34»ben négyéves,. 4949-ben Ötéves tanulmány? Időt állapítottak meg. Ezenkívül az évenként felvehető hallgatók száma is növekedett így ezt a számot a Szovjetunió Központi Végrehajtő Bizottságának 4835* július 27-én kelt határozata alapján 493íH>aa 400 személyben, 4947-ben pedig a Felsőoktatási Minisztérium határozatára 450 személyben állapították meg, A hallgatók száma az i932*4936 években átlagosan S30-250 volt, 4937-4944-ben 350*400. í944-ben, a Nagy Honvédő Háború előestéjén, csupán a nappal?, tagozaton 392 hallgatót számláltak. A ?sagy Honvédő Háború éveiben történt visszaesés ufón az intézetben a hallgatók létszáma isméi erősen növekedésnek indult- a háboruelőtü mértékei messze túlhaladta.. Az Intézetben 25 éves jubileuma napjáig kb„ 1800 személy tanult kőzü> lük mintegy 4000 az internátusban, 466* az esti tanfolyamon, amely 4953-ban létesült és 700 személy a levelező tanfolyamon, amelyei 4S39*ben «- röviddel a háború előtt •• szerveztek és amely 4 76
