Levéltári Híradó, 8. (1958)

Levéltári Híradó, 8. (1958) 1–2. szám - Szedő Antal: Az olasz állami levéltárak / 55–79. o.

Az állami levéltárakban selejtezés esetén egy bízottság készíti el a selejtezési jegyzéket a belügyminisztérium kikéri a íe.véltárí tanács gi-untanjának a véleményét, s ennek alapján hagyja jóvá a jegyzéket Á' második világháborúban a papirhiány .miatt különösen 194ö*ben íg«n nagymennyiségű irat került selejtezésre az állami levéltárakban és hivatalokban. Egy évnél röVidebb idő alatt 13 q irat került ekkor a zúzdába. Az állami levéltárakban 1947-51 között kiselejtezték az olvashatatlanná válí. iratokat is, á hivatalokban történő selejtezéseket Is egy bizottság 'készíti elő. Ennek tagja az illetékes levéltárak egy dolgozója, A felső hatóság, az íHeték&s minisztérium vizsgálja felül az ügykör jegyzéktervezetet majd a döntést a belügyminisztérium mondja kt Egyes jelentéktelen trats oroz átokról az érdekelt hivatal Jegyzéket fcészit.'az illeték os levéltár igazgatója jóváhagyta., £z azonban kivétel. A hivatalok közül a bíróságok selejteznek a legegyenletesebben és a legmegbízhatóbban. A belügyi szervek is egyenletesen selejteznek.Jgen nagymennyiségű anyagot selejteznek ki a pénzügyi hatóságok, azonban itt már előfordul, hogy régi iratokat s tul írjss iratokat selejteznek ki. Az oktatás^ ügyi minisztérium keveset selejtez. Ugyanígy a többi minisztériumok. A katonai hatóságok nagyon ritkán fordulnak levéltárosokhoz" szaktanácsért, Városi és községi irattárak selejtezésénél jegyzék készül, melyet a képviselőtestület hagy jóvá. A levéltári felügyelő elíenje-yzt a Preietto dönt 4870 előtti és leltározott történeti osztályokba tartozó anyagot csak a belügyminiszter engedélyével lehet kiselejtezni,. Más helyi szervek hasonlóképp járnak eh Persze, a vidéki selejtezések esetében még nagyon sok az olyan selejtezés, melyet eilei* őrzés nélkül hajtanak végre* Az 1939 évi levéltári törvény először az olasz tőrténeieniben a magánlevéltárak selejtezéséről is intézkedik. A magánlevéltárak is. csak a belügyminisztérium engedélyével selejtezhetek. Az olasz kollégák nem tartják kielégítőnek a selejtezési helyzetet A háború alatt sokszor a Vöröskereszt iránti túlzott buzgalomból, akinek javára szolgál a selejtezésekből befolyó összeg* h ozsászoktak a túlzottan nagyvonalú selejtezéshez. Itt is a munkaerők hiánya érvényesíti \ká£*ar. hatását A selejtezéssel szorosan összefügg az irattári rend„ Az erre vonatkozó 40 éves szabályzat elavult uj most van készülőben (1952). Ami a jövőt illeti,, a jövőben a jogszabályoknak világosabban és határozottabban kei: fogalmazva lennlök. A íelügyeiöségekei és a levéltárakat nagyobb személyzettel kell erre a célra ellátni. Meg lehetne próbálkozni a tiszteletbeli levéltári felügyelők intézményévei is. Nagy, országos katasztert kellene felfektetni, amely megmondaná, hogy hol és mennyi az állami és nemállami hivatalok, szervek száma. Az egymással sokszor ellentmondó jogszabályokat egységes elvi alapon át kellene dolgozni. Selejtezéseknél legtöbb a levéltárosok diplomáciai érzékétői függ. Mindent jelent az írattáro sokkal való jővíszony. 40. Levéltári munkák (rendezés,, segédletkészítés) A rendezés elmélete veti föl a ievéltárelmoíelben a legnehezebb problémát A szervektől rendben beértiező anyag nem okoz fejtörést Annál több baj van az összekeveredett anyaggal Azonkívül ma is vannak nagy levéltári fondók,, melyek nincsenek segédlettel ellátva, éppen azért mert ez tulnagy munkát jelentett volna, A munkát kisebb, de fontos egységekre irányították, Ezeknél a-feladat megoldása nem jelentett nagyobb nehézséget Nem volt meg az elvi egység sem az elvégzett rendezési munkáknál. A levéltári tanácsnak az volt az álláspontja, hogy mindenüti alkalmazhatók a' be vált módszerek. A'z Egyesült Olaszország megalakulása uián a levéltárak nehéz helyzetbe kerülték. A megszűnt hivatalok anyaga áramlott a levéltárakba, a levéltárosok körében terminológiai és elméleti bizonyta64