Levéltári Híradó, 8. (1958)

Levéltári Híradó, 8. (1958) 1–2. szám - Szedő Antal: Az olasz állami levéltárak / 55–79. o.

1 lanság uralkodott, hely- és állványszüke volt az uralkodó. Ezt a helyzetet nem kis részben az okozta, hogy nem egy levéltáros túlzott mértékben törekedett magántudományos munkálkodásra a levéltárak árnyékában, amely lehetetlenné tette számukra,, hogy íőleg azokra a levéltárPmunkákra koncentrálják munkálkodásukat amelyek elvégzésére a levéltárakba szólították őket Legnagyobb hiányosság a rendszeres leltári munkák végzése terén mutatkozott Persze nem is voltak meg az előfeltételek sem.. Sem az egyes őrzési egységeknek, sem a segédleteknek nem volt pontos neve, s az elnevezések tartalma is bizonytalan volt Nagyon nehéz elvégzett levéltári munkákat statisztikai adatokkal jellemezni, és semmiképpen sem lehet ilyen adatokkal a levéltári munkával járó számos történeti és könyvészeti kutatást érzé­kelte tnt Az olasz állami levéltárakban 194" ós 5-1 között 842 000 ügydarabot rendeztek, 32 000 ok­levelet regesztáztak és 639 segédeszközt készítettek. Fokozza a nehézségeket az is, hogy az őrzési egységek számára az egyes olasz levéltá­rakban különféle elnevezéseket használnak (busta, mazzo, fascio, paeco, íilzah Meg kellene álla­pítani ezeknek az elnevezéseknek a pontos tartalmát az egyezéseket és a különbséget Ugyanez megvan a segédletek elnevezésénél is„ Ismer ?tos, hogy az olaszok leginkább un, inventario-kat (lel­tárak) készítenek. Ismeretes az te, hogy a repertórium lassan kimegy a divatból, mivel oFyan se­gédleteket amelyek csupán felsorolják az őrzési egységeket ma már nem készítenek.. Nagyon gya* koriak ujabban az olyan leltárak, amelyek az iratok helyét tüntetik fel. (Guide Íopografiche vagy in­ventari dí posizione). Természetes folyamat volt az., hogy -1947-ben a rendezői munkák voltak többségben, és csak később kerültek előtérbe a leltárak. Az is természetes, hogy a levéltárak helyzetétől függ az, hogy a levéltárakban milyen munkákat végeznek,, Dél-Olaszországban feltűnő jelenség, hogy a volt tartományi levéltárak rengeteg leltárt kész lenek. Ugyanakkor nincs meg minden fondnak a leltára. Arról van szó, hogy a múlt században Olasz­országban is nagy divatja volt a levéltárakban a mesterséges sémák szerinti átrendezésnek, igy ma az a helyzet hogy közelebbi vizsgálattal egyes önállónak tartott fondokról kiderül, hogy valamikor feloszlattak egy egységes szerves iondót Azonkívül nem találhatók fondok, melyek létezése (tudunk az őket létrehozó szervek létéről) bizonyosra volna vehető, A dél olaszországi levéltárak leltározási tevékenysége azt jelenti, hogy ott a levéltárosok állványról-állványra haladnak és felveszik az állvá­nyokon levő iratokat Ezt az elsődleges felvételt rendező munka fogja követni, mely vissza fogja ál­lítani az eredeti szerves. fondókat Ezután az első felvétellel készült leltárakat ki kell majd javitant sőt egyes esetekben teljesen át is kel! dolgozni. Ugyanez a helyzet az un. se£ionekban is, amelyekről tudjuk, hogy tulajdonképpen állami levél~ tárak és nem fiókintézmények. Ezeknek az anyagát is sokszor rendezték át inkább bibliográfiai mini levéltári szempontok szerint Legjobb a helyzet az állami levéltárakban, itt a főprobléma az egységes szempontok szerinti eljárás* Az áüami levéltárak, noha a háborús károk a rendezés és a helyreállítás munkáját helyez­ték többhelyütt előtérbe, igen szép munkát végeztek. Rendezték a közjegyzői iratokat 1800 utáni bí­rósági iratokat sok uj leltár készült sokat átjavítottak. Mindenesetre a levéltár igazgatójára kell biznt hogy milyen munkát tart fontosnak, rendezést vagy pedig leltározást Az olasz levéltárosok is panaszkodnak, hogy sok munkaidő megy el adminisztratív teendőkre (másolatok, szerelés, kutatószolgálat). Az. hogy minden fondról leltár álljon rendelkezésre, még sokáig álom marad. Ennek oka az, hogy az olaszok rendezetlen anyagról nem késsitenek leltárt Másfelől azt vallják, hogy egy leltár­nak a megszerkeszíési munkája természeténél fogva olyan, hogy nem lehet gyorsan megcsinálni. 11 Kutatószolgálat másolatok kiadása, levéltári jog Az egyének és közösségnek egyaránt joga van ahhoz, hogy a levéltárakban őrzött iratok­hoz hozzájussanak. Persze, vannak olyan természetű iratok, amelyek a nagyközönség előtt zárva 65

Next

/
Thumbnails
Contents