Levéltári Híradó, 8. (1958)

Levéltári Híradó, 8. (1958) 3–4. szám - FIGYELŐ - Bélay Vilmos: Új szempontok a szovjet levéltárak selejtezési munkájához / 433–437. o.

Az iratok keletkezési ideje egészen evidens kritérium. Minél régebbi egy irat. annál nagyobb becsben tartiák. A Szovjetunióban pl. a dekabristák Ielkelése (4825) előtt keletkezett iratot nem szabad selejtezni Vannak azonban egészen ritka kivételek, mikor régebbieket is kiselejteznek. Nagyon óvatosan kell bánni egyes korszakok anyagával (pl. 4905—Í0Ö7). Az irat szerzője ugyancsak fontos kritérium. Mind a szerző, mind magának az iratnak jeléntőségét tisztázni kell az értékelés során. Milyen helyet foglalt el az irat szerzője a szervek hierarchiájában? Különösen óvatosan kell eljárni azokkal az iratokkal, amelyeket állami, társadalmi, politikai tényezők, pl. a szocialista munka, a tudomány, technika, irodalom, művészet hősei hoztak létre. Nem elhanyagolható kritérium áz irat jogi érvényességé, A szerződésekét, könyv velési Jellegű iratokat a szovjet rendelkezések értelmében meghatározott ideig kell őrizni. Bz általában jogi érvényességének tartamával azonos, hacsak nem képvisel különös történeti értókét Figyelmet kéli fordítani az irat paleográfiai sajátosságára (vizjelek. grafika, miniatűrök, metszetek, rajzok stb;). Végezetül fontos kritérium az irat fizikai állapota is. Ha az irat a használhatatlanságig rossz, akkor nem kell őrizni, fia nagyon nagy történeti vagy gyakorlati értéke van. akkor viszont restaurálni kéli. Nem szabad az iratokat sablonosán értékelni. Az értékelés (selejtezési nagy tudományos lelkiismeretességet, figyelmet állami és tudományos felelősségérzetet követei meg, csak igy lehet helyesén konpíektizálni a Szovjetunió állami levéltári fondját Ez a munka minősített tudományos kutatói munkának mondható. A selejtezőnek általános és speciális ismeretekkel kell rendelkeznie. Könyvelési anyag selejtezését könyvelőnek kell végeznie, ,de velük együttműködve történészeknek, gazdászoknak és Jogászoknak is. A technikai anyag selejtezésében részt kell venniök m.érnököknek is. Azt hogy mi tekintendő tudományos és gyakorlati szempontból értékesnek, a Levéltári Főigazgatóság és annak helyi szervei állapitiák meg. Ugyanők állapitiák meg az illetékes hatósággal egyetértésben az egyes iratfajták őrzési idejét. A selejtezési bizottságok tagjai szakemberek legyenek, legyen benne a helyi levéltár vezetője. A selejtezőknek Jegyzékbe kell foglalniuk a seléj= tezése alá Vonandó iratokat, majd alá kell irnluk ezt Szokás az is. hogy rövid magyarázatokat fűzr\ nek hozzá a fond képző működéséről, A selejtezési bizottságok - akik csak ellenőrzik a selejtezők által végzett munkát, nem maguk selejteznék - a helyszínen tanulmányozzák az iratanyagot A Levéltári Főigazgatóság mellett működő selejtezési bizottság a módszertan kérdéseivel foglalkozik és kidolgozza az ügykörjegyzékeket Ugyanő dönt vitás kérdésekben is. Ez foglalkozik a legfőbb, össz-szövetségi jelentőségű hivatalok selejtezésének ellenőrzésével is. Ez a központi selejtezési bizottság a Főigazgatóság vezetőjének tesz javaslatot aki második instancia, . A szovjet levéltárakban folyó selejtezés alapvető formája a közvetett selejtezés, ti. az iratjegyzékeicet nézik. Ugyanakkor tilos a leltárak alapján selejtezni. Csak teljesen rendezett (szisztematizált) anyagot szabad selejtezni. A selejtezést rendszerint a rendezés és leltározás közvetlen folytatásaként végzik, igy sikerül minimumra leszorítani a hibákat Magának a rendezésnek során csak az egészen sablonos anyagot szabad kiselejtezni (pl. nyugtákat szélvényeket). A selejtezésnél használják az őrzési időket is feltüntető szabályzatokat Vannak olyan iratfajták is, ahol csak közvetlen' átnézéssel lehet selejtezni (tehát nem iratjegyzék alapján). A hivatalokban közvetlen selejtezés folyik, ugyancsak szabályzatok alapján. Még az ügyvitelben dobják ki az irattárak zömét alkotó sablonos iratokat Ma 90-nél selejtezési ügykörjegyzék van érvényben, amelyek a népgazdaság és művelődésügy minden ágára kiterjednék. 436