Levéltári Híradó, 8. (1958)

Levéltári Híradó, 8. (1958) 3–4. szám - FIGYELŐ - Bélay Vilmos: Új szempontok a szovjet levéltárak selejtezési munkájához / 433–437. o.

Nagy eredménye a szovjet levéltár! szolgálatnak az őrzési időket feltűrhető jegyzékek össze* állításaamelyeket a levéltárak és hivatalok egyformán hasanálna^ A mintaügyKörjegyzék csak -Í93&* ban készült eh bár már a 20=as évek közepe óta foglalkoztak e kérdéssel 494#§>an állították ossz? a tipusügykörjegyzéket an\elynek alapján az összes népbiztosságok elkészítetlek a magukét Ma 3 alapvető ügykörjegyzék van érvényben a Szovjetunióban; az első a m'msztéríumoké C4j9$77» a máf sodik a körzetek és városok számára készült (4055), végül a harmadik a technikai dokumentáció számára készült (495t>„ Ezeken az alapvetőkön kivül még 91 van érvényben. Bár nagy a jelentő* ségük- de nem hibátlanok,. Egyesek ágazati, mások funkcionális rendben készüllek, nagy eltérések mutatkoznak az őrzési idők tekintetében is* ki kellene mindezeket dolgozni ágazati rendszer sze* rinti tagolásúvá (pL ipar„ mezőgazdasági, pénzügy), ''••'••'. \ Az A,V= JelpatyevszkU által felvetett kérdésre visszatért K*G, Mityajev; Az iraianyag tudományos elbírálása elveiről <és kritériumairól c, s ugyancsak az Isztoríeseszkij krlm jain megjelent tanulmányában. Míg előbbi inkább a kérdés gyakorsat! oldalát vizsgálta, MUyajev megpróbálta elvi alapjait lefektetni* Megállapította, hogy a kérdés nagy nemzetközi jelentőségének bizm nyítéka Colingridge Firenzében tartott előadása, amely a kapitalista országokban &olyó iratselejtezési ismertette* Ugyanezen a kongresszuson Sz^D, Piikevics* a szovjei levéltáros delegáció vezetője haö* goztatta a nagy széles nemzetközi nyilvánosság előtt azt hogy a selejtezés (azaz előbbiekben mon* dottak alapján helyesebben^ az iratok elbírálásán értékelései elveinek és icriíéríumainak tudományos megalapozása szorosan összefügg az egyes fondoknak az állami levéltári üondon belül történő meg* formálásával* Ezen a téren a szovjet levéltáraknak gazdag tapasztalatai vann&c amelyek még eddig nem nyertek elég széles körben ismertetést* • Az értékelés nem más* mint a tudományos és gyakori ü jelentőséggel bíró forrásanyagnak állandó levéltári megőrzésre való kiválasztása* vagyis az állami levéltári íond helyes komplektizá* lásának és az állam számára való megőrzésének egyik módszere* Az értékelés megszabadítja á levéltárakat a ballaszttól. így a visszamaradó értékes anyag megőrzésének és felhasználásának Ieb tételei megjavulnak* Egy*»egy iratot minden oldalról nézve* történeti módszerrel, mélyen és tudomsií nyosan kell vizsgálni £ vizsgálat faktorai; az irat szerzője* tartalma, formája, más iratokkal valö összefüggése és az iratok komplexumában elfoglalt helye* Ismerni Hell az irat létrejöttének köirüfc* menyeit osztályjellegét (kinek az érdekében íródott?). Figyelemmel kell kísérni az iratnak keletke* zése utáni történetét is. Alkotóan kell alkalmazni a pártosság, historizmus és komplex módszer e>> veit csak igy kerülhetők el a hibák'; 4/z értékelés kritériumai közül kiemeli az irat tartalmát az iratkomplexum megőrzöttségi fokát keftke zési idejét szerzőjét kéairat-volu-i jogi érvényességé^ paleográfiai vagy művészeti különlegességét és rizikai állapotát Ezek a kritériumok, mint látjuk* nagyjában megegyeznek a JelpatyevszkU cikkében felsoroltakkal, Mityajev azonban alaposabban beleV megy a kérdés tárgyalásába* , Az irat tartalma alapvető kritérium. Különféle aspektusokban kell ezt vizseálnt- poísttkal^ tudományosa-törté nett gyakorlati oldalárét Minél mélyebb és szélesebbkörü e vizsgálat, arrnál ki

4 sebb a tévedés lehetősége*, Ba maga az irat unikum is, lehet hogy megismétlődik ugv oa»

; ban^ mint pt fogalmazvány és tisztázat iotdvopia, másoífct Különösén a modern techaika t?szi ,*r hetővé az iratok sokszorosítását néha már az eredeti maga is többpéldányos* ilyen esetekben nem kell több példányt megőrizni, kt vetődik fel az elnyeltség kérdése is (havi jelentés neg; edi/ís be* ledolgozva), Nem szabad formális megoldásokat választant tanulmányozni kell az adott4raloi :;••'.•'. • , ; ! Ha a levéltári komplexumban ismétlődnek azonos tartalmú iratoké esetleg lehet ezek se;gllf ségével pótolni más fondokban keletkezett hiányt

1 Ennek főleg háborús időben van jelentőségé^ mikor sok fond megsemmisül vagy idegesoftkut Az iratkomplexum megőrzöttségi róka azzal függ össze, hogy a, legtöbb* fond nem teljes. Mé£ az irattárban elveszett belőle egy-két irat, vagy nem került, át a levéltárba, esetleg épp ott kallódott eh Minél régebbi az anyag, annál nagyobb ennek valószmüsége* Néha nagyon keanyag maradt meg és nem a legértékesebbek, de ezek a fondképző működésének ÜÍUÍG nymáí ztoricseszkij Arhiv 4958. 435