Levéltári Híradó, 8. (1958)

Levéltári Híradó, 8. (1958) 3–4. szám - FIGYELŐ - Bélay Vilmos: Új szempontok a szovjet levéltárak selejtezési munkájához / 433–437. o.

Megoldásként azt Javasolja a szerző, hogy megállapítandó, mely fond okát kell a levéltárak­nak azonnal átvenniök és mi várhat? A tudományos és gyakorlati Jelentőséggel nem biró fondok selejtezését nyugodtan rábízhatnák magára a íondot létrehozó szervre. Itt példaként említi, hogy az egyik ilyen szempontból megvizsgált állami levéltár fondjainak (fcb. 2000) mintegy 30£*a érték* telennek minősült, mert kis szövetkezetek, éttermek, áruházak, teherfuvarozási központok stb. irat­anyagát tartalmazza. Az értékelésnek az előbbiekben emiitett kritériumai közül ma még úgyszólván csak egyre vannak igazán tekintettel; az irat fajtájára. Ehelyett valamennyi emiitett kritériumra figyelemmel kell lennt Ezt nevezi a szerző komplex módszernek- Nem vitás, hogy az államigazgatás felső és kö* zépső szerveinek iratai óriási fontosságúak a szovjet állam fejlődése tanulmányozásához, de az alsóbb szervek jelentékeny részének iratanyaga korántsem ily értékes. Megfontolandónak tartja* hogy ezeknek személyzeti vonatkozású iratait maga a szerv őrizze még 40 évig, de a többit, ha a felettes szerv íondjában tükröződik, kiselejtezheti, A kérdés megoldása persze nem ily egyszerű, de azért nem lehetetlen, Jalvasiatot tesz néhány olyan szervtipusra, amelynek iratanyagát a levéltárak elhanyagolhat* Jak* Ilyenek: a községi tanácsi vb-k felügyelete alatt vagy szövetkezetként működő fodrász*-, fürdőd mosoda-üzemek, szerelőműhelyek, kereskedelmi vállalatok* áruházak, étkezdék, mindenféle aisófoku ellátási központ, aisófoku építési szervek, forgalmi irodák, mindennapi szükségletekel kielégítő szö­vetkezetek. Ma tulajdonképp nincs egységes eljárásmód ezek iratanyagának begyűjtését illetően, in­kább esetlegesen vagy bekerülnek egy állami levéltárba vagy nem. Legtöbbjüknek a fondja elvész a különféle átszervezések következtében, néha csak személyzeti anyaguk marad meg. néha csak a lelsőbb szervektől érkezett körrendelet*anyag«, Ilyen értéktelennek minősülő fondok tizezerszámra Jönnek létre a Szovjetunióban. H a a levét* tárak ugy foglalkoznak velük, mint az értékesekkel, rengeteg idejük és energiájuk vész kárba, figy területi levéltári hatóság által megvizsgált selejtezési Jegyzéken felsorolt fondok 30 *-a ilyen értékte­lennek minősült Persze nem lenne helyes a íelsorolt fondok valamennyiét már eleve kirekeszteni a begyüj* tendők közül. Ezt minden területen egyenként kell megállapítani, de valószínű, hogy többségüket a lentiek szellemében lehet kezelni Ma már nem helyes a polgárháborúk idején kibocsátott selejtezési rendeletek követelményei­hez igazodni. Akkor, mikor óriási volt az iratpusztulás, természetesen igyekeztek minél többet be­gyűjteni a levéltárba, ma már szelektálni kelt Viszont amikor tíz- és tízezer szervet kirekesztenek az ellenőrzendők sorából, sokkal na=­gyobb elraélyültséggel kell foglalkozni a történeü vagy népgazdasági szempontból fontosakkal, Saj­nos; még a nagy irattárak vezetői sincsenek mindig tisztában az iratok tudományos jelentőségével. Gyakori eset hogy értékes iratok is rákerülnek a selejtezési jegyzékre, azon a cimen, hogy el­vesztették gyakorlati jelentőségüket Pl. az egyik moszkvai kutatóintézet tudományos tanácsának gyorsírásos jegyzökönyveit selejtbe tették azon indokolással, hogy az akkor ott tárgyalt kérdése­ket azóta megoldották* A külkereskedelmi akadémia kiselejtezte tanfolyamainak jegyzetanyagát ml vei már azóta ujabbak készültek, Számos más példát is lehet felhozni arra, hogy még képzett gya­korlott irattárosok is lebecsülik saját anyaguknak tudományos jelentőségét Hát még milyen bajok történnek ott ahol nincs képzett irattáros, hanem mellékfoglalkozásként dolgozik valaki ott (trösztök­nél kisebb vállalatoknál). Gyakran megengedhetetlen módon lebecsülik a levelezési anyag értékét mintha az csak efemer jelentőségű lenne. Pedig történészek szerint gyakran ez. meg a folyamodvány anyag is igen é» ^k#$ persze itt sem lehet sablonosán eljárni, A levéltáraknak ellenőrzési munkájuk mellett propagandát is kell kifejteniük a levéltári anyag értékéről; A selejtezési bízottságok tagjai is aktive dolgozzanak, ne csak pusztán aláírják a jegyző* könyveket "Előfordultak olyan súlyos hibák is, mint pl„ a Szamarkandi területen elpusztították az összes bírósági fondok anyagát 1918-4930 közt 4 34

Next

/
Thumbnails
Contents