Levéltári Híradó, 8. (1958)
Levéltári Híradó, 8. (1958) 3–4. szám - FIGYELŐ - Bélay Vilmos: Új szempontok a szovjet levéltárak selejtezési munkájához / 433–437. o.
ÜJ SZEMPONTOK A SZOVJET LEVÉLTÁ1UK SELEJTEZÉSI MUNKÁJÁHOZ Az a világszerte egyre fenyegetőbben jelentkező probléma, melyet a levéltárak elé a régi értelemben vett levéltári értéket képviselő iratanyag óriási mennyisége állit, általánosságban azok leié a megoldások íelé lorditla a levéltárosok Ügyeimét, melyek ezt az irattömeget, az eddig archr válandónak tartott egyes iratfajták levéltári értékének valamilyen revíziója révén próbálja meg elfogadható határok közé szorítani. Ebből a szempontból különös figyelmet igényelnek két szovjet levéltáros, A*V. Jelpatyevszkij és a nálunk is jól ismert névü Mityajev professzor a& Isztoricseszkij Arhiyban megjelent, a selejtezés elvi kérdéseivel, ennek kapcsán pedig (Jelpatyevszkij cikkében) különös súllyal a nálunk <értékminimum* név alatt összefoglalt problémákkal is foglalkozó cikkei, a Szovjetunió Belügyminisztériuma Levéltári Főigazgatósága 4957»ben kibocsátott selejtezési szabályzatából indul ki, mely előírja a selejtezést végző szervek számára, hogy minden elbírálandó irat tudományos} politikai és gyakorlati jelentőségét tegyék vizsgálat tárgyává. A szabályzat azt a célt tűzte maga elé. hogy a szovjet állami levéltárak állományát, minőségi szempontból a legmagasabb szintre emelje. Ebbe beletartozik az is, hogy a íenti szempontok alapján értéktelennek minősülő ira* tokaiéi'kell távolítani, mert azok értékes iratok helyét foglalják el és feldolgozásuk * ü, leltározásuk, tematikai feltárásuk stb, :•# sok időt vesz igénybe. A *selejtezés» voltaképp rossz kifejezés * a szov» Jet levéltárakban nem is igy nevezik ezt a müveletet. Ennek a munkafajnak helyesebb olyan elnevezést adni, ami azt fejezi ki, hogy ez «értékelést, <elbírálás** «minősités». Ez a munka a legszoro* sabban egybe tartozik a levéltáraknak egy másik igen fontos munkájával, azzal, amit a szovjet ter* minológia «komplektizálás»-nak, teljessé tételnek nevez. Mi ezt a munkát egészen vulgáris formulazással *begyüjtés#-nek szoktuk mondani, mintha a levéltáraknak csak az lenne ezen a téren a tek adata, hogy állományukat gyarapítsák, - szinte ugy mondhatnánk - mindegy hogy mivel. A komplektizálás fogalmába beletartozik az a kritérium, hogy a levéltár éppen egy bizonyos fond vagy fond* rész értékesnek minősülő anyagát gyűjti be, - és nem mást - de azt azután teljesen, az értékte* len részeknek kirekesztésével. Melyek az értékelésnek legfőbb szempontjai? Első az. hogy minden oldaláról meg kell a kér* dést vizsgáim. Nemcsak a mának szempontjából, hanem összefüggéseiben, történeti rejlődésben szemlélve az iratok A minősítés kritériumai; az irat tartalma, keletkezési ideje, szerzője, eredete,, esetleges kézirafcjellege, jogi érvényessége, egyedisége vagy másolat volta, esetieges visszatükröződése egy másik iratban (pl. havi jelentéseknek negyedévi Jelentésekben való beled olgozottság ah Az értékelés módszere a szovjet levéltárak gyakorlatában mindig más és más yolt* 49294g maguk a levéltárak döntöttek a «selejtezés» ügyében, önhatalmúan. Az akkori hivataloknak nem volt e téren gyakorlatuk és személyzetük sem volt elég stabiL Ebben a korban a levéltárakat rengeteg fölösleges, értéktelen irattal tömték meg, amelyek elfoglalták a raktáraikban a helyet sokkal értékesebb iratoktól, mely utóbbiak aztán tekintélyes mennyiségben elpusztultak a hivatalok őrizetében*. Később rátértek a ma is érvényben lévő módszerre, hogy ti, un* szakértői bízottságok végzik a munkát a levéltárak csak ellenőrzik azt. Ennek azután az a hiányossága, hogy ezek a bizottságok csak a kiselejtezendő iratokat vizsgálják meg és nem törődnek a levéltárnak átadandókkai* Szerző szerint a munkát ugy lehetne megjavítani, hogy a levéltárak a hivatali iratanyag átvételére irányuló perspektivikus tervüket Jobban összehangolják a hivatali irattárak munkájának ellenőrzésével,. Nem lehet belenyugodni abba az állapotba, hogy a hivataloknál sokszor évtizedekig használatlanul hever* nek igen értékes fond ok, elzárva a tudományos kutatók elől. másfelől ugyanakkor rengeteg értéktelen anyag áramlik a levéltárak raktáraiba. x A. v „ Jelpatyevszkij: 0 nyekotorüh voproszah ekszpertyizü cennosztyi dokumentafnüh ma* tyerial,ov szovjetszkih goszudarsztvennüh ucsrezagyennyii (A szovjet állami hivatalok iratanyaga értékvizsgálatának néhány kérdése) Isztoricseszkij Arhív 1958. Nr, 2 % <!,7O*480„ *s IC, G. Mítyajev; 0 principah I krityeriah naucsnoj ekszpertyizü cennosztyi dokumentál" nüh matyerialov i ih primenye» nyii (Az laratanyag tudományos értékvizsgálata elveiről és kritériumairól és ezek alkalmazásáról) Isztoricseszkij Arhiv 4958. Nr f 3^ 185-H94. 433
