Levéltári Híradó, 8. (1958)

Levéltári Híradó, 8. (1958) 1–2. szám - Bélay Vilmos: Tanulmányúton a Szovjetunió központi levéltáraiban / 41–49. o.

4. közlekedési és szállitmányozási szervek, 5, mezőgazdasági és általában földmiveiési szervek, beleértve az állami gazdaságok minisztériumát. 6, kulturális szervek, beleértve az oktatási minisztériumot, vallásos és kultikus élet szerveit és különféle bizottságokat, 7, nemesi hivatalok, benne az udvari minisztérium és a Szinodus, 8, magání ondók. A legutolsó osztályban ugyanúgy, mint a már korábban tárgyalt moszkvai C G AD AH e vél tárban is

c a cári korszak legelőkelőbb családjainak a levéltárait és az egyes politikus tagjaiknak h? a<al működésük során képződött irathagyatékát őrzik. E családok közt olyan nevekkel találkozunk, mint a Dolgorukü, Trubeckoj és a Volkonszkij hercegek, Paszkievics Erivánszkij herceg, aki 1849*ben a magyarországi cári intervenciós erők főparancsnoka volt, Razumovszkij, Seremetjev, Suvalov, Tolsztoj grófok. Utóbbiak közt olyan neveket is láttunk, amelyek a moszkvai CGADA állagában már szerepeltek, » Érdekes megemliteni, hogy a levéltár egyik osztályvezetője, L. I. Poljanszkaja már több mint 40 éve dolgozik a kulturális fondokat őrző 6. osztályban, tehát ugyanabban az anyagban s igy annak kiváló ismerője, ékes bizonyítékául annak, milyen jó az, magának a levéltárnak szempontjából is, ha egy dolgozó, hosszú ideig, akár egész szolgálati ideje alatt egyazon anyaggal dolgozik. Tőle tudtuk meg, hogy a levéltárnak elég jelentős magyar vonatkozású anyaga van a kulturális jellegű fondokban. Megmutatta többek közt Rombauer János arcképfestőnek egy -1840 körül irott írancianyelvü levelét, továbbá a magyar irodalmat Oroszországban népszerűsítő Zipser doktornak egy németnyelvű értekezését Magyarország gyógyvizeiről, a múlt század közepéről. Kérdésemre közölte hogy Fessler Ignácnak az egykori magyarországi kapucinusból lett szabadkőműves történetirónak, aki 1809-től haláláig, 1839-ig Oroszországban élt és tanított" igen gazdag anyaga van az ö osztályán. Ezeknek átnézésére azonban nem volt idő. A levéltár helyettes vezetője, V. M. Melamedova, aki igen szívélyesen magyarázta a levéltár tagolódását munkáját és személyesen vezetett osztályról-osztályra, több ujabbkori magyar vonatkozású iratot mutatott igy pl. az orosz kereskedelmi konzulátus jelentéseit Magyarország gazdasági helyzetéről -az első világháború előtti évekből. « 7. Központi Állami Haditengerészeti Flotta levéltár (CGAVF) Minthogy a Szovjetunió tengeri nagyhatalom, szükségessé vált a haditengerészet számára külön központi levéltár felállítása. Ebben, ugyanúgy mint a másik két ismertetett speciális gyűjtőkörű levéltárban, nevezetesen az irodalmi és kino-íotó-fono-levéltárban, nincsen periódus - megkötés,- a legrégebbi időktől elvileg a mai napig gyűjti ez a levéltár az odatartozó iratanyagot. Két osztályra tagolódik : külön osztály Őrzi a forradalomelötti és külön a szovjet korszak fondjait Nyilvánvaló, hogy ebben a levéltárban nem lehet sok magyarvonatkozásu iratanyagot remélni, hiszen Magyarország nem tengeri hatalom. A levéltár vezetője, a bvéltár büszkeségein, mint az I. Péter dokumentumokon és a Nagy Októberi Szocialista Forradalom dokumentumain kivül mégis tudott néhány magyar vonatkozásút felkutatni* és megmutatni. Az egyik a vörös flotta matrózainak a Magyar Tanácsköztársaság kikiáltása alkalmából küldött üdvözlőtávirata, a többi pedig XVfj-XVJii. századi tengerésztérképek, amelyek a korabeli térképészet fejletlen módszereivel mutatják be Magyarország területéi Ez a levéltár Leningrádban, a Téli Palota közvetlen közelében, tehát a Nyeva partjától nem messze, egy múlt században épült palotában van elhelyezve. 8, A Szovjetunió Tudományos Akadémiájának Levéltára (AAN) (Leningrád) Ez a Szovjetunió egyik legrégibb tudományos intézményéi 1728-ban alapították. A Nyeva-partján álló régi épületben van elhelyezve, csaknem pontosan szemben*- a Szenátus és Szinodus müem-