Levéltári Híradó, 8. (1958)
Levéltári Híradó, 8. (1958) 3–4. szám - FIGYELŐ - Lengyel Alfréd: A levéltári érték lényege és megállapítása / 398–404. o.
A fentebb részletezett megállapítások természetesen csak általános irányvonalakat kivannak adni s ha napjainkban gyakorlatilag oly feladat elé állítanának bennünket levéltárosokat* hogy adjunk határozott rangsorolást a levéltárainkban található állagok (fondok) levéltári értékének egyes fokozatairól, akkor 5 bizony Igen nehéz megoldással állnánk szemben az egymást keresztező, sőt gyakran egymásnak ellentmondó kritériumok és vonatkozások sokasága miatt* De ez korántsem baj* a probléma megoldásához egyszer már hozzá kell nyúlnunk* * Egyébként sematikus módon ugyaiv de igen érzékelhetően megállapíthatók egy levéltár állagainak értékíokozatai, hogyha az eddigi igénybe* vételíi vagyis kutató-forgalmi statisztikát kiértékeljük, mivel igy nemcsak a kutatási igény, hanem az egyes állagok (provenienciák) iránt megnyilvánuló érdeklődés, sőt tényleges felhasználás mértéké számszerűleg is megállapíthatóvá válik. Ilyképpen a graduális levéltári érték kiderítéséhez gyakoji* lati jelentőségü és részben zsinórmértékül használható értékelési alapot nyerünk. . UL A LEVÉLTÁRI ÉRTÉKELMÉLET HASZNA A GYAKORLATBA* A levéltári értékelmélet megalkotására irányuló kísérletek után joggal felvetődik a kérdés^ hogy ti- levéltári szempontból mi a gyakorlati haszna az üyen próbálkozásoknak? Minden rendsze* rezesnek a haszna abban rejlik, hogy a belőle levezethető normák gyakorlatilag milyen módsze|*» tani eljárásokat tesznek lehetővé, A generális (általános) levéltári érték figyelembe vétele a selei* tezések és iratválogatások alkalmával tulajdonképpen már eddig is megtörtént* ha nem is tudató* san. De ezen értékfogalom lényegének további kiderítését szorgalmazni kell. mert behatóbb (egyes iratfajtákig menő) alkalmazása folytán a jövő selejtezési munkálatai feltétlenül alaposabbak és körültekintőbbek lesznek* A graduális (fokozat!) levéltári érték fogalmának rögzítésével viszont lehé* tőség nyílik olyan feladatok megoldására, amelyek eddig is komoly gondot okoztak a levéltárígazgátasnak. Itt van mindjárt az átmenő levéltárak nagyfontosságú problémája. Rendeltetésük tudvalevőleg az, hogy az állami levéltárákat mentesítsék a levéltári megőrzésre való érdemesség szempontja* ból csupán kétes értékű, vagy idővel értéktelenné váló iratanyagok beáramlása elöi. Az átmenő lé* véltárakat üresen álló kastélyokban, használaton kivül lévő raktárakban is el lehet helyezni, fennt tartásuk csak kevés költséggel jár s iratmennyiségük mégis hozzáférhető mindaddig* amíg sorsuk* ról végleges döntés történik, Az ide kerülő iratanyagok kiválogatásánál, valamint a döntések meg* hozatalánál azonban okvetlenül érvényesülnie kell a levéltári értékelésnek, mégpedig graduális alak* Jában* Eszerint lehetséges, hogy az átmenetileg megmaradó iratanyag mellett egyes darabok vagy iratfajták véglegesen az archívumba, más állagok viszont a papirzuzóba kerülnek. További problémája a levéltárigazgatásnak, hogy vajon központosított vagy decentralizált raktárak legyenek-e az egyes levéltáraknál. A kérdés még most sincs érdemben eldöntve s megoldása jórészt attól függ. sikerül-e bizonyos határvonalat találni, hogy fontosságuk és igénybevételük alap* ján mely állagok (fondok) maradjanak az igazgatási épületben s „melyek kerüljenek a külső rakta* rákba, fiz a kiválogatás, illetve szelektálás is csak a fokozati levéltári érték szem előtt tartásával hajtható végre* # Hasonló a helyzet a levéltári állagok mikrofilmezésével kapcsolatosan* Itt is a he* lyesen alkalmazott graduális értékelési elvnek kell a sorrendet meghatároznia, hogy fontosság, beK ső érték és ritkaság szempontjából melyik dokumentcsoport kerüljön előbb a film kockáira. De a levéltári értékelés gyakorlati alkalmazásának kejl érvényesülnie az iratkiadványok esetében is, «* hogy a történeti kutatás elsősorban a legmagasabb forrásértékű publikációkat kapja kezéhez # vm lamint a levéltári rendezési munkáknál, hiszen egyik íőfeladat. hogy az őrzött iratanyag legértéfce* sebb részei, állagai legyenek a rendezettség legfelsőbb fokán s az iratvédelemmel kapcsolatos gon* doskodás is ilyen irányban nyilvánuljon meg a legintenzívebb módon* 403
